Az eredeti szöveg betűhíven átgépelt változata.

A BUDAPESTI KIR.MAGY.PÁZMÁNY PÉTER
TUDOMÁNYEGYETEM
Kisérleti Fizikai Intézete

Budapest 1929 március 22.

Kedves barátom!

Megtisztelö felszólitásodnak eleget téve elmondom véleményemet a szegedi egyetem jelöléséröl az elméleti fizikai tanszékre, kérve, méltóztassál e közlésemet bizalmasnak tekinteni.

Elsö sorban a felsorolt jelöltek tisztán tudományos sulyáról szólok eddigi tudományos irodalmi működésük alapján s talán abban sorrendben, melyben az előadói javaslat sorakoztatja öket.

I.Császár Elemér. Az előadói javaslat Császár Elemér 21 dolgozatát ismerteti. Ámbár a 11. dolgozat ismertetése után, az 5. oldalon azt mondja: „Folytatólag Császár azon dolgozatait közlöm, melyek főként ismertető jellegűek, bár ezek nagy részében is találunk eredeti gondolatot", mégis az áll a 15. oldalon: „Császár irodalmi működésének legnagyobb részét önálló és uj eredményeket tartalmazó értekezései alkotják”, holott 12 – 21 között felsorolt cikkek népszerű ismertetések, melyek nem szakember számára készültek, ki behatóbban akar tájékozódni a kérdésröl. Egyetemi tanszék betöltésénél csak az elsö 11 dolgozat jöhet számba.

A dolgozatok tartalmát nem ismertetem részletesen; az benn van az előadói javaslatban. Az 1. és 2. dolgozat tartalma ugyanaz lényegtelen különbségektöl eltekintve. Császár maga emliti hogy a közölt levezetés lehetőségét már Jellinek emliti könyvében.

A 3. és 5. dolgozat Planck elméletének modositásáról szól. Az előadói javaslat kiemeli e dolgozatok önálló vezérgondolatát, mely azonban nem Császártól való. Mindkét dolgozat de Boissoudy egy értekezéséhez kapcsolódik, melyben a vezérgondolat igy nyer kifejezést: „il semble preférabl de chercher a reduire ces discontinuités au minimum compatibile avec l' experience". Császár kissé módositja de Boissoudy feltevéseit és szintén levezet egy sugárzási forrnulát, mely azonban nem egyezik jobban a tapasztalattal, mint az eredeti Planck-féle.

A 7. dolgozatban Császár alkalmazza formuláját a szilárd anyagok fajhőjére egészen Debye nyomán, ami annyira természetszerű és szükséges folyománya a 3 és 5-nek, hogy uj dolgozatnak nem is számithat. Jobb megegyezést a tapasztalattal most sem kap. Császár eme vizsgálatai a fizika fejlődésében nyomot nem hagytak; az irodalomban hivatkozást reájuk nem találtam, senki eredményeit fel nem használja, mindössze Schrödinger, Planck utóda a berlini egyetemen, foglalkozik Császárral, amennyiben kifogást emel Császár számitásának alapjai ellen. E kifogásoltra felel a 8. dolgozat /elöad. jav. 4. oldal/. Az előadói javaslat megakad Schrődinger cikke következő mondatán: ,,Dieses höchst befremnde Ergebniss hat mich veranlasst", ami állitólag a „támadás értékét nagyban lerontja” .A kifogás sulya természetesen nem a „befremend” kifejezésen mulik, eltekintve attól, hogy a „befremend” nem felel meg a magyar idegenszerünek. Az előadói javaslat ugy látja, hogy Császár pontról pontra megcáfolja Schrödinger kifogásait s hivatkozik A. Landé-re és E. Gehrcke-re teljesen téves beállitásban. Landé „foglalkozása" a kérdéssel abban áll, hogy a ,,Physikalische Berichte"-ben a következőket irja: /teljes terjedelemben / ,, Ausführliche Erwiderung auf den von Schrödinger erhobenen Einvand und Rechtvertigung der Grundlagen der strittigen Berechnungmethode". A „Physikalisch Berichte” minden megjelent könyvnek, értekezésnek tartalmát ismerteti biráló megjegyzés vagy állásfoglalás nélkül; ha a referens kritikát is mond, mindig hozzáteszi, hogy ez az ő nézete. Landé igen rövid referátumát sem lehet állásfoglalásnak felfogni, hanem egyszerüenmint a dolgozat tartalmának rövid megjelölését. E. Gehrcke a Handbuch der Physikalischen Optik cimü könyvében megemliti, hogy Császár is más formulát állitott fel, melyet Schrödinger kifogásolt „und Császár hat sich verteidigt" Több szó nem esik Császárról. De ez egyáltalában nem jelenti azt, hogy Császár számitásának helyességét igazolta.

Megjegyzem, maga aza tény, hogy Schrődinger érdemesnek tartotta Császár dolgozatával foglalkozni, mutatja, hogy a témának van bizonyos érdekessége, még akkor is, ha a számitás alapjai kifogásolhatók.

A 11. számu dolgozat teljesen elhibázott, a mennyiben olyan tételt állit fel, mely nem is tétel és nem is általános.

Megjegyzem, hogy e dolgozat már 1926-ban már készen volt, azonban idegen nyelven máig sem jelent meg.

Ezek Császár önálló tudományos dolgozatai az elméleti fizika terén. Alapjában 7 publikáczióra feldarabolt három dolgozat. Hogy nem több, a mellett szól az is, hogy az 1923-ban németül megjelent „ Die Hypothese der Quantenemission in der Theorie stb" cimű dolgozat 12 oldalon mondja el az 1, 2, 3 és 5 értekezések tartalmát. Hivatkozást Császár vizsgálataira, Schrödinger birálatán és H. Gehrcke megjegyzésén kivül nem találtam, pedig olyan témakörben mozogtak, mely a fizikusokat erősen foglalkoztatja.

Van Császárnak néhány kísérleti dolgozata is, melyekben több eredetiséget látok, mint az elméletiekben. Az a gondolat, hogy a fotoelektrornos cellát használjuk fel a fekete sugárzás mérésére, Császártól való, ámbár Steincke elöbb közölte eredményeit /4., 6. és 9 dolgozat /. Kár, hogy Császár csak elözetes tájékoztató méréseket végzett és nem folytatta őket az elérhető pontosság határáig. Kisérleti tárgyu a 10. dolgozat is, melyből kitünik, hogy aRöntgen sugarakra is alkalmazható a fotocella.

Császár vizsgálatai egészen szűk körben mozognak. Az elméletiek a Planck-féle formula levezetésével és modositásával foglalkoznak, a 11-es számu dolgozat uj körbe vezet ugyan, de hibásan. Akísérleti dolgozatok mind a fotocella alkalmazhatóságáról beszélnek a sugárzás mérésére. Az előadói javaslat igy szól: /15. old./ „Problémái eredetiek és szervesen kapcsolódnak a modern fizika alapvető kérdéseihez" Problémája csak egy van az elméleti fizikában: a Plan féle formula és nagyon felületesen kapcsolódik csak bele a modern elméleti fizika alapvető kérdéseibe, mert a Planck meginditotta kvantumelmélet óriási fejlödéséhez egy szemernyivel sem járult hozzá.

II. Széll Kálmán. Széll Kálmánnak van egy dolgozata, melyet az előadói javaslat nem emlit: „Az izotrop fémes vezetőkből álló thermoelemek thermoelektromos jelenségeiröl” 1910. 58 old. Vizsgálja, hogy az 1910-ig megjelent fenomenológiai elméletek megfelelnek-e athermodinamika második főtételének. .Azonkivül van Széll-nek 4 ismertető cikke. Széll tudományos működése tényleg igen szűk köre szoritkozik: a thermoelemere, a gáz energiaingadozásaira és a gáz entropiájának számitására. De semmivel sem tartom szükebbnek mint Császárét. Császár munkássága az elméleti fizika terén egy cseppel sem mulja felül Széll Kálmánét, sem mennyiségben, sem minőségben, sem eredetiségben. Császár előnye, hogy kísérleti vizsgálatokkal is foglalkozott, melyekben van bizonyos eredetiség. Elméleti fizikai téren Császárt és Széllt egyenranguaknak tartom.

III. Bay Zoltán. Nagyjában egyetértek az előadói javaslat felfogásával. Mégis reá kell mutatnom egy ellenmondásra. A 15. oldalon áll: "Bay Zoltán irodalmi működése kiterjed a fizika egész terjedelmére" , mig néhány sorral alább: "Bay Zoltán munkássága igen kis terjedelmű"

Doktori értekezése szól az átlátszó közegek magnetooptikájának elméletéröl, 3 kísérleti dolgozata a hidrogenspektrumról; ekkora a fizika egész területe ?

IV. Wigner Jenö: Az előadói javaslatban felsorolt dolgozatokon kivül Wigner még a következi tudományos értekezések tette közzé:

I. A. Szegvári és E. Wigner: Über elektrische Erscheinungen bei Stäbchensolen. Kolloid Zeitschr. 38. 1923.
II. H. Marck und E. Wigner: Gitterstruktur des rhombischen Schwefels. .Zeitschr. f .Phys. Chem. III. 1924.
III. M.Polányi und E. Wigner: Über die Interferenz von Eigenschwingungen. Zeitschr. f. Phys. Chem. A. I. 1928.
IV. Wigner Jenö. Összetett rendszerek statisztikája az uj kvantummechanikában. A M. Tud. Akadémiában bemutatott dolgozat.
V. E.Wigner: Eine Bemerkung zu Einsteins neuer Formulierung das allgemeinen Relativitätsprinzips. Zeitsch. f.Phys. 53. I929.

A mikor Wigner tudományos munkájáról szólok, reá kell mutatnom arra, hogy arra anagy forrongásra, mely az elméleti fizikát az utolsó évtizedekben átjárja szinte ijesztő tempóban folyton uj- meg uj átalakulásokba viszi. A Planck megintitotta kvantumelméletre gondolok, amint azt Bohr, Sommerfeld továbbfejlesztették, melynek legujabb fejlődése Heisenberg,de Broglie, Schrődinger, Dirac nevéhez fűzödik. Ebbe a nagy fejlődési folyamatba illeszkedik bele Wigner munkássága /az elöbb felsorolt I. és II. dolgozatok kivételével./ Rövid idö alatt a neve a kvantommechanika kiváló művelőinek sorába került.

Wigner az előadói javaslat I. alatt felsorolt dolgozatában oly problémát tárgyal, mellyel Heisenberg és Dirac foglalkoztak s ellentmondó eredményre jutottak. Más módszerrel Wigner uj eredményre jut egy speciális esetben /3 elektron/. A probléma általános tárgyalására e módszer nem alkalmazható, ezért Wigner az u.n. csoportelmélet ismert módszerét vezeti be mint első s a felvetett problémát meg is oldja. A csoportelméletre Neumann János hivta fel Wigner figyelmét. E csoportelméleti módszert dolgozza ki a II. és IV. dolgozat. E módszer bevezetése nagy jelentőségü lépés, mert nem csak az előbbi probléma megoldásához vezet el, hanem igen termékenynek bizonyult más kérdésekben is, lehetővé vált az atomspektrumok ismert törvényszerűségeinek rendszeres összefoglalása és áttekintése ujabb ad hoc hipothézisek nélkül. Ezt végezték el Wigner és Neumann három dolgozatban /5, 6, 7. dolgozat/ E vizsgálatok uj törvényszerüségekre nem vezettek, de az ismert törvényszerüségek rendszeresebb, jobb áttekintését adják, mint az eddigi elméletek és magasabb szempontot érnek el.

De más téren is termékenynek bizonyult a csoportelméleti módszer. Igy Heitler és London sikerrel alkalmazták vegyérték kvantummechanikai értelmezésére, Heisenberg a ferromágneses anyagok elméletére. Persze számtalanszor hivatkoznak Wignerre /és Neumannra/. Wigner e módszerrel az akadémiának bemutatott dolgozatában több protonból és elektronból álló rendszer statisztikáját vizsgálja, Witmerrel együtt irt értekezésében pedig a két atomos molekulák spektrumát.

Egészen más téren mozog a Jordannal irt dolgozata /9. dolg./, valamint az 1929-böl való legutolsó munkája, mely Einstein legeslegujabb relativitási elméletét alkalmazza a Dirac-féle forgó elektronra.

Az elmondottakból kitűnik, hogy Wigner munkássága igen erős nyomokat hagyott a fizika ujabb fejlődésében. A legnevesebb kutatók sok értelmezésben hivatkoznak Wignerre: csak néhányat emlitek: F. Hund, P. Jordan, W. Heitler, F. London, Heisenberg, E. Fuess, M. Delbrück, sit. Kézi könyvek is hivatkoznak rá, igy Weyl Gruppentheorie und Quantenmechanik, Sommerfeld, Ergänzungsband, a Handbuch der Physik XX. és XXIII. köt.

Terjedelmét és tartalmi mélységét illetően Wigner tudományos irodalmi működése messze fölülmulja akár Császár, akár Széll Kálmánét, s ezért tisztán tudományos szempontból semmiképpen sem látom megokoltnak Császár meghivását és Wigner mellözését.

Nem fogadhatom el az előadói javaslat ama részét, /14. oldal/ mely megokolja, miért nem javasolja Wignert a tanszékre, „ámbár kétségtelenül jelentős eredményeket ért el”, igy azt a beállitást, hogy Wigner 5 dolgozata csak másodsorban jöhet számitásba, mert társszerzővel készült. Még ha csak félrészben tulajdonitjuk e dolgozatokat Wignernek, még akkor is hasonlithatatlanul nagyobb asulyuk, mint akár Császár, akár Széll dolgozatainak. Különben senki sem publikál társszerzővel együtt, ha társa nem vette ki akellö részt a munkából.

Igy szól az előadói jav. „Wigner Jenö a mathematikai fizikának legujabb és legdivatosabb, de még ki nem forrott és kísérletileg nehezen ellenőrizhető részébe kapcsolódik”. Hát hiba az, ha valaki éppen az uj elmélettel foglalkozik, mely a legtöbb fizikus érdeklődésének középpontjában áll? Hogyan egyeztethető össze e nagy elmélet lebecsülése /”legdivatosabb”/ az el.jav. következő mondatával/4. old./ „Felfogásom szerint egy uj hipothézis esetén teljesen közömbös, hogy az valakinek, még Schrődingernek szemében is idegenszerü vagy nem, mert minden uj hipothézis elsö pillanatban idegenszerü”. Minden uj elméletnek voltak ellenzői, de a komoly ellenfelek nem intézték el az elmélet kritikáját egy kézlegyintéssel vagy jelszóval, hanem megokolták kifogásaikat, amivel hozzájárultak az uj elmélet kiépitéséhez. Hogy az uj elmélet nem kiforrott, az természetes, mertkiforott az olyan elmélet, melyet elvetnek, mert nem tartják érdemesnek, hogy tovább forralják.

Nem értek egyet azzal sem, hogy a fizika legujabb, legdivatosabb része kísérletileg nehezen ellenőrizhető, hiszen az uj elmélet előnye épen az, hogy pl. a spektrumvonalak kaoszában rendet teremtett, a fizikusok épen ezért fejlesztik tovább, mert következtetéseiben egyezik a tapasztalattal. Nem hagyhatom szó nélkül az előadói jav. azt az aggodalmát sem, mintha Wigner nem nyujtana „garanciát arra, hogy az egész elméleti fizikát objektive adná elő”. Mit jelentsen az, hogy objektive? Talán azt, hogy a régi elméleteket szabad csak előadni, az ujakról pedig hallgatni kell? Az kell, hogy a hallgatók elhagyják az egyetemet a nélkül, hogy az uj elméletekről tudnának? hogy az egyetemi előadások állandón elmaradjanak 10-20 évvel? Igy akarjuk az annyira fontos tudosképzést elvégezni?

V. Neumann János. Wigner tudományos munkájáról szólva szükségképen meg kellett emliteni Neumannt is, ama nagy sulyu dolgozatok miatt, melyekett együtt tettek közzé. Vannak azonban Neumann fizikai vonatkozásu egyéb dolgozatai is, /el. jav. 1, 2, 3, 4/ melyek a kvantummchanika alapfogalmainak lehető általános megfogalmazását célozzák, melyeknek szintén meg van a hatásuk, hisz hivatkoznak reájuk. Igaz, hogy Neumann munkásságának sulypontja a mathematikára esik, hogy a fizikában is jelentős eredményeket ért el, az tehetségének sokoldaluságát mutatja. Fizikai dolgozatainak sulypontja nem a mathimatikai apparaturán fekszik.” /elöad. jav. 13. old./, hiszen természetese, hogy komoly fizikai elmélet alapfogalmait csak mathematikai nyelven fogalmazhatja meg. Neumann tehetsége sokoldaluságát mutatja az is, hogy Zürichben vegyészmérnöki oklevelet is szerzett. Neumann fizikai dolgozatai alapján komoly jelölt, hogy mathematikában is eredményesen dolgozott, az talán levonja afizikai dolgozatok értékét?

Különös az el. jav. következö értékelése: /14. old./ Ugy Neumann mint Wignerre meg kell állapitani, hogy tudományos munkásságuk igen rödid keletü”. Neumann 26, Wigner 27 éves. Vajjon tudományos munkájuk veszit értékéből, mert az egyik 26, a másik 27 éves korában sokkal többet alkotott mint Császár vagy Széll 38 éves korukig?

Megemlékszik a javaslat Lánczos Kornélról is /14.old/ Ugyértesültem, hogy Lánczos tényleg nem reflektál a szegedi tanszékre. Munkásságáról a javaslat csak egy rövid megjegyzést tesz: „Sok helyütt inkább filozofus mint fizikus” Mélyen járó elméleti fizikusnak filozofusnak is kell lennie, hisz az uj elméletek filozófiai problémákat is felvetettek, pl. a kauzitás problémáját. Az hogy Lánczos sok helyütt filozófus is, az nem hátrány, hanem elöny.

Sajnálattal nélkülözöm a javaslatban egy igen invenciozus fiatal magyar fizikus nevét, Kudar Jánosét, ki a spektrumvonalak vörösirányu eltolódásáról és főkép a relativisztikus Schrödinger-egyenletröl irt dolgozataival külföldön is figyelmet keltett. Tudományos fejlődését megzavarta idegbaja; ugy látszik azonban, állpota javult, mert ujabban ismét közzétett két szép dolgozatot, Zeit. f. Phys., 53. Jelenleg Berlinben dolgozik Schrödingernél.

Az elmondottakról, ugy gondolom eléggé kidomborodik véleményem a betöltendő tanszékre számba veendő jelöltekröl: a mennyiben csak atudományos sulyt vesszük számba és minden más szempontot félreteszünk, a következö ajánlási sorrendre jutok: Wigner, Neumann, Lánczos, Kudar, Császár, Széll. Lehetnek azonban más szempontok, melyek szintén latba esnek. Németországban is megesett, hogy akitünö, elsőrangu fizikus, M. Ábraham nem tudott tanszékhez jutni személyes okok miatt. Lehet a jelölő karnak az az álláspontja, hogy Neumann mégis inkább mégis mathematikus lévén fizikai tanszéken is inkább mathematizálna, hogy Neumann inkább mathematikai tanszékre való s ezért a jelölésből kihagyja. Kihagyható Lánczos, mert nem reflektál a tanszékre. Aggályok merülhetnek fel Kudarra vonatkozólag a miatt, hogy ugy látszik idegbajos s nem okos dolog beteg embert nevezni ki tanszékre. Eme szempontok a jelöltek számát háromra apasztaná a következö sorrendben: Wigner, Császár, Széll.

A jelöltek eme sorrendje sem felel meg az előadói javaslat álláspontjának, mely szerint Császár az egyetlen jelölt, a ki a tanszék betöltésénél komolyan számba jöhet. Ugy látom az előadói javaslatot a tiszta tudományos és az elöbb emlitett szempontokon kivül még más szempontok is vezérelték. Az előadói javaslatból néhány ilyen szempont kihámozható, pl. hogy Wignernek nincs egyetlen magyar dolgozata sem /most jelenik meg egy/, hogy Wigner tul fiatal s igy még várhat. Lehetnek még más szempontok, melyek ajavaslatból ki sem hámozhatók. Azonban bármiféle szempontok is irányitották a javaslatot, nézetem szerint nem lehet ugy eljárni, hogy az egyik jelölt tudományos munkásságát mesterségesen megdagasztjuk, a másikét pedig még nagyobb mértékben leapasztjuk csak azért, hogy a döntö szempontok ki ne tünjenek.

Természetes ezek után, hogy nem tartom megokoltnak Császár meghivását; nem látom megokoltnak Wignerrel és Neumannal szemben, kiknek tudományos jelentősége Császárét messze felülmulja nem megokolt Kudarral szemben, ha csak tudományos munkásságot nézzük, de nem megokolt Széllel szemben sem, kinek tudományos sulya nem sokkal kisebb, mint Császáré. Nem megokolt továbbá azért sem, mert Császár mint egyetemi adjunktus és magántanár nincs olyan poticióban, mely kényessé tenné neki a pályázást.

A mikor a Tanszék komoly jelöltjeit mérlegeltem, Wignert és Neumannt jóval magasabb tudományos nivóra kellett helyeznem mint Császárt és Széllt. Ez azonbankorántsem jelenti azt, hogy a kar jelöltjét, Császárt egyáltalán alkalmatlannak tartanám a tanszékre. Császár jó elöadó s bizonyára kiképezné a tanárjelölteket elméleti fizikából; hogy ilyen jól tudná a tudós hajlandóságu fiatal tehetségeket bevezetni a tudományos kutatásba, őket irányitani és nekik impulzust adni, arra eddigi működésében nem találok elég biztositékot. Lehet, hogy ezt is jól végezné, hisz az igazi tehetség kevesebb irányitással is megtalálja a sikeres munka területét.

Kiváló tisztelettel és baráti üdvözlettel
igaz hived
Tangl Károly

Méltóságos Dr. Magyary Zoltán
min. tanácsos urnak.

Budapest