Adalékok Imre Lajos életútjához


1900. március 21.

Litkén (Nógrád megye) született római katolikus családban, a keresztlevél tanúsága szerint az 1888. január 9-én házasságot kötött Imre Antal földmíves és Csomány Borbála gyermekeként. Az édesapa 30, az édesanya 28 éves volt a dokumentumokban olvasható adatok alapján a gyermek világra jöttekor. A házasságból hét gyermek született, négyen maradtak életben, Lajoson kívül Mária (1888), Franciska (1896) és József (1907). Az édesapa eredetileg bányász, majd útra kel a többi nincstelennel együtt Amerikába, ahol munkaképtelenné válik. Megtakarított pénzecskéjével hazajön, ami bizony hamar elfogy, és az első világháború végére a család nincstelenné válik.

1906-12.

Elemi iskolai tanulmányait a litkei elemi iskolában végzi dícséretes magaviselettel, ernyedetlen szorgalommal és valamennyi (összesen tizenhat) tárgyból tiszta kitűnővel.

1912-18.

Középiskolai tanulmányokat a losonci magyar királyi állami főgimnáziumban folytat ugyancsak jeles eredménnyel.

1918. április 27-én

érettségit tesz jeles eredménnyel és „kiegészítő érettségi vizsgálat”-ot görög nyelvből és irodalomból.

1918.

A gimnázium elvégzése után a háború utolsó évében katonai szolgálatra vonul (Szatmárnémeti, tisztiiskola, elért legmagasabb rendfokozata: hadapród j. őrmester).

1919.

Beiratkozik a Kir. József Műegyetem gépészmérnöki karára, majd amikor látja, hogy anyagi lehetőségei miatt a mérnöki tanulmányok elvégzése lehetetlen számára, átiratkozik a királyi magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karára, matematika-fizika szakra, majd harmadéves korában kedvet kap a kémiához is, azt a szakot is felveszi.)

1919–24.

Az 1919-20. tanév I. felétől 1923-24. tanév II. feléig a bölcsészkaron folytat egyetemi tanulmányokat (összesen 8 félévet).

1924.

Vegyész diplomát szerez.

1924. szeptember 1-jétől – 1926. január 31-ig.

Megbízott tanársegédként szolgálatot teljesít az egyetem Radiológiai Intézetében Weszelszky Gyula professzor mellett.

1926. január 25.

Summa cum laude doktori szigorlatot tesz. Adatok az actinium chemiájához címmel kémiából, mint fő, kísérleti fizikából és matematikából, mint melléktárgyakból.
Sub auspiciis Gubernatoris doktorrá avatása Bay Zoltánnal együtt történik.

1926. február 1. – 1937. szeptember.

Rendes tanársegéd az egyetem Radiológiai Intézetében.

1926. május

Fizika-matematika szakos középiskolai tanári oklevelet szerez.

1928. szeptember–1931. március

külföldi tanulmányok, állami ösztöndíjat nyer a berlini Collegium Hungaricum-ba.
Berlinben a berlin-dahlemi Kaiser Wilhelm- Institut für Chemie vezetője, Otto Hahn professzor munkatársaként dolgozik.

1930. június 13-án

előadást tart „Über die Adsorption von Elektrolythen” címmel a „Verein Deutscher Chemiker” frankfurti nagygyűlésén.

1932. május 18-án

előadást tart Otto Hahn meghívására a német Bunsen-Gesellschaft Münsterben tartott kongresszusán Grenzflächenvorgänge bei der Bildung homogener und nichthomogener Kristalle aus Elektrolytlösungen címmel.

1935. november 14.

„Mesterséges atomok” c. magántanári bemutató előadás.

1935. december 27.

Magántanárrá habilitálják a Bölcsészettudományi Kar 1935/36 tanévi „III. rendes ülésében” „Radioaktivitás” tárgykörből.

1937. október 1.

VIII. fiz. o-ba tartozó adjunktussá választják meg.

1937 ősze

Előadást tart „Radioaktive Analyse von Quell- und Tiefenwässern” címmel a Budapesten tartott első nemzetközi balneologiai kongresszuson.

1939. március 31.

„Budapest székesfőváros természettudományi jutalmára, amely a budai hévforrások vizsgálatára volt kitűzve, az „Ars longa, vita brevis” jeligéjű munkát találta a bizottság érdemesnek. Szerzője: Dr. Imre Lajos egyetemi magántanár.”

1939. július 1.

A budapesti királyi magyar Pázmány Péter tudományegyetem bölcsészettudományi karán a kísérleti és fizikai-kémiai tanszékhez intézeti tanárrá nevezik ki, azzal a kitétellel, hogy működését elsősorban az egyetemi Radiológiai Intézetben fejti ki. A hivatali eskü letételére július 12-én került sor.

1940. április 15.

Előadást tart az MTA III. osztályának ülésén Az uránium X2- és uránium Z-atommagok izomériájának kérdéséről. (Bemutatta: Gróh Gyula.)

1940. október 19.

Egyetemi nyilvános rendkívüli tanárrá nevezik ki a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Általános és Fizikai-Kémia Tanszékére.

1943. január 13.

Egyetemi rendes tanári kinevezés a kolozsvári Általános és Fizikai-Kémia Tanszékére.

1943. január 22.

A Ferenc József Tudományegyetem Matematikai és Természettudományi Kar Általános és Fizikai-Kémia Tanszékének vezetője lesz.

1944.

Ideiglenes szolgálattétel a m. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépész- és Vegyészmérnöki Karának Fizikai-Kémiai intézetében.

1945. május 19.

Előadást tart Kolozsvárott Az anyag szerkezete címmel.

1946. szeptember 20. – 1950. január 1.

A Bolyai Tudományegyetem szerződéses ny. r. tanára.

1948. május 24.

Előadást tart az MTA III. osztályának ülésén Heterogén anyagrendszerek reakciókinetikai tulajdonságai címmel. (Bemutatta: Gróh Gyula.)

1949.

Kolozsvárott sor kerül a Bólyai Tudományegyetemen tanító magyar állampolgárságú oktatók hazahívására.

1950. január 18.

Házasságot köt dr. Zeitler Anna kolozsvári tanárnővel, de felesége nem települ át vele Debrecenbe.

1950. február 23.

A debreceni Tudományegyetem Természettudományi Karán létrehozzák a Fizikai-Kémiai Tanszéket, ennek tanszékvezetője lesz.

1950-51.

A debreceni Tudományegyetem Természettudományi Karának dékánja.

1951-52.

a KLTE dékán helyettese (prodékán, oktatási dékán helyettes).

1952.

Az 1951. 26. sz. törvényerejű rendelet értelmében a TMB a kémiai tudományok kandidátusává nyilvánítja.

1954. december 23.

„Az ez évi Fizikai-Kémiai Konferencián a „Radioaktív anyagok elektrolízise”, és a „Vizsgálatok a kromatográfia kinetikájáról” c. tartott két nagyjelentőségű előadásáért akadémiai jutalmat kap.”

1955.

A TMB egyszerűsített úton történt eljárás alapján a kémiai tudományok doktorává nyilvánítja. (Heterodiszperz rendszerben végbemenő izothermikus átkristályosodási folyamatok kinetikája.)

1956. március 31.

A Szovjetunióba utazik, és részt vesz az ottani tudományos akadémia nemzetközi kongresszusán az MTA képviseletében.

1956. május 15.

Előadást tart az MTA fizikokémiai és korróziós bizottságainak együttes ülésén Radioaktív nyomjelzős módszer a korrózió kinetikai vizsgálatára címmel.

1956. szeptember 1.

„Oktatásügy kiváló dolgozója” kitüntetést kap.

1956 októbere

A KLTE „Forradalmi Bizottmány”-ának társelnöke.

1957. június 25.

„Szóbeli feddés”-ben részesül az 1956. októberi eseményekben való részvételéért. – Ez 1962. július 10-én törlésre kerül.

1957. július 1–1962. március 31.

Az MTA Központi Fizikai-Kutató Intézetében tudományos munkatársként dolgozik a hazai izotóptermelés megindítására.

1958.

Szabadalmazásra benyújtja a hordozómentes radioaktív izotóp készítmények előállítására alkalmazható technológiai eljárást Eljárás hordozómentes radioaktív izotópkészítmények előállítására címmel, a benyújtás napja: május 2.
Adoptálja József öccse, legnagyobb leányát, Évát.

1960.

Izotóplaboratórium létrehozása a Fizikai-Kémiai Tanszék keretében. Izotóp-nyomjelzéses vizsgálatok, analitikai csapadékok felületén történő ioncsere folyamatok, azok kinetikájának, termodinamikájának vizsgálatával foglalkozik.

1962. szeptember 14.

A Fizikai-Kémiai Bizottság ülésén előadást tart „Radioaktív abszolút mérések magkémiai jelentősége I. A 210 Pb (RaD) nuklid bomlási félidejének meghatározása” címmel.

1963.

Kinevezik az Egyetemi Tanács tagjává.

1964. december 30.

Felkérik újból tagnak a MTA Fizikai-Kémiai Bizottságába.

1967. február 7.

Az MTA Kolloidkémiai Munkabizottságának ülésén előadást tart „Nagyhígítású ionkeverékek adszorpciója platinafelületen” címmel.

1968. július 31.

Lemondása után felmentik a Fizikai-Kémiai Tanszék vezetése alól.

1968. október 19.

Megbízzák a Kémiai Tanszékcsoport ideiglenes vezetésével.

1968.

Az Izotóplaboratórium önálló kari létesítmény, tanszékjellegű kari intézmény lesz. Vezetésére nyugállományba vonulásáig megbízást kap.

1968.

Akadémiai Díj I. Fokozata a radiokémiai kutatás meghonosítása terén végzett úttörő munkájáért, valamint az izotópféleségek hazai termelésének megindításában kifejtett jelentős tevékenységéért.

1970. március 17.

A Radiokémiai Bizottság tagjává választják.

1970. május 12.

Előadást tart az MTA Radiokémiai Bizottságának és az MKE Fizikai-Kémiai Szakosztályának együttes ülésén „Mikromennyiségű radioaktív atomfajták együttlecsapásos koncentrálásának és elválasztásának termodinamikai problémái” címmel.

1970. december

Nyugdíjba vonul, több mint négy évtizedes munkásságát a hazai magkémia-kutatás és oktatás terén az Állami Díj II. fokozatával ismerik el.

1974. szeptember 22-én

      hunyt el Debrecenben.

Vissza az elejére