Wigner Jenő (1902-1995) életrajzi vázlata

1902. november 17-én

született Budapesten, a VI. ker. Király u. 76. számú házban.
Anyja: Einhorn Erzsébet (született Kismartonban, 1879. december 6-án; apja: Wigner Antal (született Kiskunfélegyházán, 1870. július 15-én).

A szülők 1900. június 26-án kötöttek házasságot, amelyből három gyermekük született: az elsőszülött Berta (1901), második gyermekként jött világra Jenő Pál (1902), majd a legkisebb testvér, Margit (1904), aki a későbbiekben Paul Dirac, Nobel-díjas fizikus felesége lett.

A Wigner család a jómódú zsidó középosztályhoz tartozott, Wigner Antal az újpesti Mauthner Testvérek és Társai Bőrgyár ) részvényese és igazgatója volt.

1907-1911.

Wigner Jenő mindössze 5 éves, amikor magánúton megkezdi elemi iskolai tanulmányait, nyilvános iskolába kilencéves korában kerül.

1912-1920.

A Budapesti Fasori Evangelikus Gimnázium tanulója. A gimnáziumot is magántanulóként kezdi, mivel tuberkulózis gyanújával hosszabb időre szanatóriumba kerül. A diagnózis tévesnek bizonyul. A gyermek Jenő a szanatóriumi tartózkodás unalmát matematikai feladatok megoldásával űzi el.
Iskolájára és tanáraira, elsősorban a matematikát tanító Rátz Lászlóra és Mikola Sándorra, fizikatanárára nagy tisztelettel és hálával emlékezik. A későbbiekben csak a tornát, mértant és művészetet tanító Oppel Imrével áll módjában kapcsolatot fenntartani levelezés (1., 2., 3., 4., 5.) útján.
A gimnáziumban többnyire jeles eredményt ért el ), csupán az énekkel állt hadilábon.
Élénken részt vett az önképzőköri munkában, többször pénzjutalomban, ) és érdemkönyvi dicséretben részesült, többek között a relativitáselméletről szóló tanulmányáért, amelyet 1919-ben írt.
Gimnáziumi évei alatt ismerkedik meg a szintén „fasori” diák Neumann Jánossal, akit élete végéig csodált és senkihez sem hasonlítható zseninek tartott.

1919-ben

a Wigner család áttér az evangélikus vallásra.

1920-ban

színjeles érettségi (1., 2.) vizsgát tesz.

1920-1921.

A gimnázium befejezése után édesapja kívánságára a Budapesti Műszaki Egyetem vegyészmérnöki karára iratkozik be, ahol egy félévet végez el.

1921-1924.

A berlini Technische Hochschule-n folytatja vegyészmérnöki tanulmányait, laboratóriumi kutatásait pedig a Max-Volmer-Institut für Biophysikalische und Physikalische Chemie-ben végzi.
Vegyészeti tanulmányai ellenére változatlanul a fizika érdekelte; állandó résztvevője volt a Német Fizikai Társaság hetenként megrendezett fizikai kollokviumainak, ahol a korszak legjelentősebb fizikusai jelentek meg és tartottak előadásokat. Itt ismerkedett meg többek között Albert Einsteinnel, de az összejöveteleken rendszeresen részt vett Gábor Dénes és Szilárd Leó is.

1925.

Vegyészmérnöki doktori oklevelet szerez Berlinben. Témavezetője Polányi Mihály, aki akkor a Technische Hochschule magántanára volt, s Wignerre tudósként, tanárként és emberként egyaránt nagy hatást gyakorolt.

1925-1926.

Rövid ideig a Mauthner Bőrgyárban dolgozik vegyészmérnökként.

1926.

Meghívást kap a berlini Vilmos Császár Intézettől, ahol kristálytani kutatásokat végez, s a csoportelméletet – mint kutatási eszközt – kezdi tanulmányozni.

1927.

Arnold Sommerfeld ajánlására a Göttingeni Egyetemre kerül mint David Hilbert asszisztense.
Háromrészes dolgozatot publikál Neumannal közösen a kvantummechanika tárgykörében.
A Technische Hochschule egyetemi magántanáraként tér vissza Berlinbe. Továbbra is aktívan részt vesz a fizikai társaság szemináriumain, itt ismerkedik meg az akkor húszéves Teller Edével is.

1928-1934.

Kapcsolatot tart a Magyar Tudományos Akadémiával ; a III. osztály ülésein Ortvay Rudolf olvassa fel Wigner előadásait: 1928. október: „Az összetett rendszerek statisztikája az új kvantummechanika szerint”; 1932. június: „Adalékok a neutronelmélethez”; 1934. „A Rayleigh-Schrödinger-féle perturbációs eljárás egy módosítása”. Utóbbit a Matematikai és Természettudományi Értesítő magyar és angol nyelven is publikálja.
Ortvay Rudolffal kiterjedt t folytat. A levelezés egy részét Györgyi Géza nyomtatásban is közreadja.

1930.

Pályázatot írnak ki a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Elméleti Fizika Tanszékének tanszékvezetői állására, amelyre Wigner Jenőt vagy Neumann Jánost ajánlja Tangl Károly. A tanszék egyiküket sem vonzotta túlságosan, de a pályázat kapcsán keletkezett írások jól tükrözik a fiatal, de már jelentős eredményeket elért Wignerről és Neumannról idehaza kialakult véleményeket.
Végül a kitűnő kísérleti fizikus, Bay Zoltán kapott kinevezést a tanszékre.
Wigner Jenő és Neumann János hat hónapra szóló meghívást kap a Princetoni Egyetemre , ahol Wigner ugyanettől az évtől előadó.

1931.

Megjelenik „Gruppentheorie und ihre Anwendung auf die Quantenmechanik der Atomspektren” című műve. (Angol nyelven New York-ban, 1959-ben „Group theory and its application to the quantum mechanics of atomic spectra”, magyar nyelven pedig 1979-ben „Csoportelméleti módszer a kvantummechanikában” címmel.) Wigner csoportelméleti munkásságáról kiadványunkban Lévay Péter írt tanulmányt.

1931-1935.

Félállású vendégprofesszor, majd rendkívüli professzor a Princetoni Egyetemen, ezzel párhuzamosan 1933-ig a Technische Hochschule-n is tanít.

1936-1938.

A Princetoni Egyetem nem hosszabbítja meg Wigner szerződését, a Wisconsini Egyetem ajánl fel számára professzori állást.

1936. december 23.

Megnősül, felesége, Amelia Zippora Frank, aki 1937. augusztusában szívbetegségben meghal.

1937. január 8.

Amerikai állampolgárságot kap.

1938.

A Princetoni Egyetem visszahívja, s itt az őszi szemesztertől egészen nyugdíjba vonulásáig a matematikai fizika Thomas D. Jones professzora.
Másutt végzett tevékenységei idején az egyetem szabadságot engedélyez számára.

1939.

A németeknek az atombomba előállítására irányuló munkáját feltételezve, Szilárd Leó és Wigner Jenő ösztönzésére Eintein levelet ír Roosevelt elnöknek wigner) wigner) az atomkísérletek meggyorsítása érdekében. A levél létrejöttének körülményeit több publikáció (1., 2.) tartalmazza.

1941. június 4.

Feleségül veszi Mary Annette Wheelert. Házasságukból két gyermek (1., 2.) származott, David Wheeler Wigner (született 1942. augusztus 17.) és Martha Faith Wigner (született 1944. szeptember 11.).

1942-1945.

A Chicagói Egyetem Metallurgiai Laboratóriuma Elméleti Fizika Csoportjának vezetőjeként részt vesz a Manhattan Terv munkálataiban. Wigner és csoportja rendkívüli teljesítményt nyújtott a plutóniumot előállító atomreaktor megtervezésével.

1945. március

Szilárd Leó memorandumot fogalmaz az atombomba azonnali bevetése ellen a Manhattan Tervet megvalósító fizikusok nevében. A memorandumot Wigner Jenő is aláírja, és további aláírásokat gyűjt.

1946-1947.

Kutatási és fejlesztési igazgató a Tennessee állambeli Oak Ridge-ben , a Clinton Laboratóriumban, ahol – mint írja – „...az atomerőművek építésének és fenntartásának lehetséges módozataival, a hűtőanyagok megválasztásával és a hőelvonás lehetőségeivel foglalkoztunk.”
Létrehozza az Oak Ridge-i Reaktor Technológiai Iskolát, amelynek célja a reaktorfejlesztési ismeretek átadása az ipar leendő szakembereinek.
A vezetéssel járó adminisztratív feladatokat terhesnek találja, s „az elméleti fizikusok és professzorok függetlenebb életét választotta, csendesen visszavonult Princetonba”.

1940-es – 1950-es évek

37 jelentett be a különböző típusú reaktorok tárgykörében; amelyeket az 1950-es, 1960-as években fogadtak el.
Wigner tervezői, fejlesztői munkájának eredményeképpen 1952-ben elkészül az anyagvizsgáló reaktor, amely prototípusa lett az amerikai Nautilus atom-tengeralattjárók reaktorának.
Konzultánsa az atomenergia meghajtású tengeralattjárókat tervező Argonne National Laboratory-nak.
Reaktorfizikai munkásságának tömör összefoglalását nyújtja Szathmáry Zoltán írása.

1947-1951.

Beválasztják a Nemzeti Szabványügyi Hivatal ellenőrző bizottságába.

1951-1954.

A Nemzeti Kutatási Bizottság matematikai munkaközösségének, továbbá a Nemzeti Tudományos Alap fizikai bizottságának tagja.

1952-1957. és 1959-1964.

Részt vesz az Atomenergia Bizottság Általános Tanácsadó Testületének munkájában mint az Atomenergia Bizottság vezetőinek tanácsadója.

1955-1956.

Az Amerikai Fizikai Társaság alelnöke, majd elnöke.

1957.

Lorentz-előadó, Instituut Lorentz, Leiden, Hollandia.

1958.

Megjelenik két nagy jelentőségű monográfiája, a Leonard Eisenbuddal közösen írt Nuclear structure (hazai kiadás: Eisenbud, L., Garvey, G. T., Wigner, E.: Az atommag szerkezete. - 1969; fordította Györgyi Géza) és a The physical theory of neutron chain reactors (társszerző: Alvin Weinberg
Enrico Fermi-díjjal tüntetik ki.

1960.

Atom a Békéért díjat kap.

1963.

Megosztott fizikai Nobel-díjat (1., 2.) kap „az atommag és az elemi részecskék elméletéhez való hozzájárulásért, főként az alapvető szimmetriaelvek felfedezése és alkalmazása révén”.
December 12-én veszi át a díjat a svéd királytól és tartja meg „Események, természettörvények és invariancia-elvek” című Nobel-előadását.
A NemzetiTudományos Akadémia létrehozza a polgári védelem Harbor-tervét, amelynek lebonyolításával Wignert bízzák meg.
A Nemzetközi Fizikai Iskola igazgatója, 29. Enrico Fermi kurzus, Varenna.

1964-1966.

A polgári védelem projekt igazgatója, Oak Ridge-ben.
Évek óta szóban és írásban intenzíven foglalkozik a polgári védelem kiépítésének szükségességével. Ebben az időszakban számos cikke jelenik meg e tárgyban szaklapokban és napilapokban egyaránt.

1967.

„Symmetries and reflections” címmel megjelenik tudományos esszégyűjteménye (amelyet itthon 1972-ben adnak ki, Györgyi Géza kitűnő fordításában, címe: .

1971.

Nyarán nyugdíjba megy a Princetoni Egyetemről. Professor emeritusként továbbra is Princetonban marad mint „a kutatói privilégiumok és kötelességek bizonyos részével felruházott nyugalmazott professzor.”
Az elkövetkező években válogathat a különböző egyetemek meghívásaiban:

Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat meghívására első ízben látogat Magyarországra.
Előadásokat tart a Magyar Tudományos Akadémián és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen A szimmetriaelvek 50 évéről ) és A kvantummechanika ismeretelméleti problémáiról.

1977.

Tavasza és 1979. ősze között néhány hetet vagy hónapot az alábbi egyetemeken tanít: Louisana State University, Baton Rouge, Louisana, Institut des Hautes Etudes Scientifiques, Bures-sur-Yvette, Lawrence Livermore Laboratory, University of Wisconsin, Free University of Mexico, University of British Columbia.

Felesége, Mary Wheeler hasüregi rákban meghal.
Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat tiszteletbeli tagjává választja, ebből az alkalomból ismét hazautazik. A Társulat szegedi vándorgyűlésén tartja meg székfoglaló előadását Természettörvény és kezdőállapot címmel.

1978. december 29. Feleségül veszi Eileen H. P. Hamiltont.

1983.

Az Eötvös Lorand Fizikai Társulatban előadást tart A kavantummechanika határai címmel.

Meglátogatja többek között a Paksi Atomerőművet.

1987.

Az Eötvös Lorand Tudományegyetem díszdoktorrá avatja, itt hangzik el utolsó hazai előadása.
A Magyar Népköztársaság Zászlórendjével tüntetik ki.

1988.

Andrew Szanton interjú-sorozatot készít Wignerrel életéről és pályájáról. Az interjú-gyűjtemény 1992-ben jelenik meg New York-ban The recollections of Eugene P. Wigner as told to Andrew Szanton címmel. Idehaza a Kairosz Kiadó adja ki születésének centenáriuma alkalmából: Wigner Jenő emlékiratai Andrew Szanton lejegyzésében címmel.
A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választja.

1990.

Kitüntetik a Magyar Köztársaság Rubinokkal Ékesített Zászlórendjével.

1992.

90. születésnapja alkalmából az MTA, az ELFT és ELTE nevében Princetonban köszönti Szalay Sándor; a Fizikai Szemle c. folyóirat több írással emlékezik meg róla.

1994.

A Magyar Köztársaság Érdemrendjével tüntetik ki.

1995. január 1-én

hunyt el Princeton-ban, a princetoni temetőben temették el felesége sírja mellé.
Hazájával élethosszig fenntartott kapcsolatairól Marx György számolt be születésének 100. évfordulója alkalmából.