Budapesti Műszaki És Gazdaságtudományi Egyetem
Országos Műszaki Információs Központ És Könyvtár

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltára
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltára
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltára

Veszélyes titkokat rejt a Műegyetem

Ötvenméteres hatósugárban okozhatott volna károkat a K épület udvarán talált aknagránát.

 Az egyetemi újság készített összeállítást a témában, amelyben nemcsak a BME műszaki főigazgató helyettesét és a rendészeti vezetőt kérdezték, de a levéltárost is, hogy milyen forrásai vannak korábbi eseteknek a levéltárban.
Nem a mostani gránát volt az első, és alighanem nem is az utolsó, amelyet az egyetem területén találtak. Háborús múltja miatt a BME fokozottan veszélyes területnek minősül. A 2. világháborúban itt húzódott a frontvonal, az intézményt lőszerraktárnak használták, a K épületben még tüzérállás is működött. A háború során a budapesti épületeknek mintegy 20-30 százaléka semmisült, vagy rongálódott meg súlyosan, ezzel szemben a Műegyetem létesítményeinek mindegyike ebbe a kategóriába került. A ledobott bombák közül sok „bedöglött”, ezeket fordítják ki a munkagépek a földből. A fővárost érő szőnyegbombázások hatalmas károkat okoztak az egyetem több épületében (s persze bútorzatban, tudományos és oktatási felszerelésben, dokumentációban) is. Mivel az oktatás 1944 őszéig folyt, nem tudtak már mindent kimenekíteni, elszállítani az ostrom elől. Számos professzor és egyetemi tisztviselő végig bent lakott az egyetem épületeiben, hogy a mentésben, őrzésben közreműködjön.

A háború végére a Műegyetem romokban állt. Újjáépítését az is nehezítette, hogy területén szerteszét még mindig nagy számban voltak különböző hadianyagok és fel nem robbant lövedékek. Ezek felkutatása és hatástalanítása miatt Verebëly László rektor mind a magyar, mind az orosz katonai parancsnokságot megkereste, de eredménytelenül. Pedig Bandarenko kapitány, a XI. kerület orosz katonai parancsnoka még személyes látogatást is tett az egyetemen, ahol a rektor – hiába – kérte tőle mindezeket (csak egy traktort ígért, amely elszállítja az ott tárolt hadianyagokat). Ennek következményeként rövid egymásutánban két szerencsétlenség is történt. A második éppen néhány nappal a kapitány látogatása után, 1945. május 14-én, amikor az egyik romba dőlt épületben tárolt hadianyag közül egy lövedék felrobbant, s a robbanást előidéző orosz katonát széttépte. A rektor a szerencsétlenség kapcsán már azt is kérte, tiltsák meg, hogy orosz katona a Műegyetem épületébe engedély nélkül beléphessen. Az esetről továbbá jelentést tett a fenntartónak, vagyis a vallás- és közoktatásügyi miniszternek is, és közbenjárását kérte, hogy a fel nem robbant lövedékek felkutatása, hatástalanítása és a kijelölt helyre elszállítása most már haladéktalanul megtörténjék, mielőtt újabb tragédiára kerül sor.

2017. november 23. csütörtök

minositett konyvtar logo

Nyitvatartás

Levéltár
Hétfő, kedd, csütörtök:
9:00-16:00
Szerda, péntek: ZÁRVA

Elérhetőségek

Ügyintézés, kutatás
1111 Bp., Műegyetem rkp. 3.,
K épület, földszint 19.

elerhetosegek tel+36 1 463-1703, 463-1030
Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
elerhetosegek mail1111 Bp., Budafoki út 4-6. vagy 1518 Bp., Pf. 91.

Térképek

terkep k

Fontos linkek

Hirdetések