Budapesti Műszaki És Gazdaságtudományi Egyetem
Országos Műszaki Információs Központ És Könyvtár

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltára
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltára
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltára

„A Műegyetemnek különleges kincse a levéltár”

Harmadik levéltári napját rendezte meg a BME Levéltár 2014. március 12-én A Műegyetem és az I. világháború címmel.

A konferenciát Dr. Péceli Gábor, a BME rektora nyitotta meg. Az egyetem vezetője köszönetet mondott a levéltár munkatársainak, amiért többek között értékes kiállítások megrendezésével hozzájárulnak ahhoz, hogy a BME képzési feladatai során teljesebb képet nyújthasson az itt tanulóknak. Péceli Gábor többek között abban látta a konferencia és a kiállítás jelentőségét, hogy „megértjük azokat, akik akkor itt éltek, működtek, alkottak, intézményt vezettek.”

013 9478

A BME Levéltár az egyetemi könyvtár (BME OMIKK) szervezetében működik megalakulása (1972) óta, a levéltári anyagból rendezett kiállításokat az egyetem hallgatói, oktatói és a nagyközönség a könyvtáraulában tekintheti meg. Liszkay Béla főigazgató a konferencia-megnyitón azt emelte ki személyes hangú köszöntőjében, hogy az ő generációja és jómaga is közeli történelemként élte meg az első világháborút a nagyapák révén. Arról a kezdeményezésről is megemlékezett, amelynek köszönhetően az I. világháborús hősi halottak emlékére 1927-ben készült szobrot 2000-ben újraállították a Műegyetem kertjében.

013 9489


Batalka Krisztina
levéltárvezető azt hangsúlyozta köszöntőjében, hogy a műegyetemi levéltárosoknak is fontos szerepük, feladatuk van abban, hogy a BME mára túlmutat a pusztán műszaki tudományok művelésén. „Az egyetemi múlt keresése kulcskérdés, amelyben az írásos emlékek vannak segítségünkre” – utalt arra, hogy a konferencia előadásainak nagy része, a kiállítás pedig teljes egészében a Műegyetemen őrzött forrásanyag felhasználásával született meg.

013 9466


Zsidi Vilmos
levéltárvezető (Budapesti Corvinus Egyetem Levéltára), a konferencia első részének levezető elnöke hangsúlyozta, ez az évforduló arra is készteti az egyetemi levéltárosokat, hogy a felsőoktatás-történet e sajátos szeletével foglalkozzanak. A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetségben megfogalmazódott a szándék, hogy számba vegyék az I. világháborúval kapcsolatos egyetemtörténeti forrásokat és a kutatásukat, publicitásukat megkönnyítő segédletet készítsenek a következő években.

013 9493


A konferencia nyitóelőadását Dr. Kiss Márton főlevéltáros (BME Levéltár) tartotta „A Műegyetem és az első világháború” címmel. Az előadó hangsúlyozta, hogy a téma a Műegyetem történeti összefoglalóiban sem jelenik meg önálló fejezetként, pedig gazdag forrásanyaga található meg a BME Levéltárban. Példaként említette, hogy az 1914-1918-as évek vezetőtestületi ülésein tárgyalt napirendi pontok fele-kétharmada valamilyen módon kapcsolódik az I. világháborús eseményekhez. Ezekhez a jegyzőkönyvekhez az elmúlt hónapokban már elkészült egy tematikus segédlet a levéltárban, így könnyen és gyorsan kutathatók. Kiss Márton elmondta, alapvetően azt lehet megvizsgálni ezek segítségével, hogy az intézményhez tartozó személyek (oktatók, hallgatók) életét hogyan befolyásolta a háború. Az előadásban ismertette az egyetemvezetés lépéseit a zökkenőmentes oktatás biztosítása érdekében (tanárok felmentésére tett kísérletek, helyettesítések megszervezése, tanári illetmények ügye), a rendelkezésre álló veszteségi adatokat, valamint a hősi halottak jegyzékének összeállításával kapcsolatos nehézségeket. Az előadó összefoglalta a hadbavonult hallgatóknak nyújtott kedvezmények körébe sorolható intézkedéseket is, amelyekkel – a minőségből való engedés nélkül – könnyítették meg az utat a diplomához. Az előadásban utalt arra is, hogy a kiállításon látható dokumentumok jól reprezentálják, milyen módon hatott még e világpolitikai esemény az egyetem életére (hadikórház működtetése, tantermeknek, műhelyeknek, berendezéseknek és nem utolsósorban a mérnöki szellemi potenciálnak a hadiszolgálatba állítása, valamint a Műegyetem nők előtt való megnyitása gondolatának felmerülése).

013 9495


Dr. Bodrogi Bence Péter
, a BME Pénzügyek Tanszék adjunktusa „Gazdaság és társadalom, 1914” címmel nyújtott lendületes köztörténeti áttekintést. A kisebb részben egyetemi hallgatókból álló közönség előtt felvázolta az első világháború kitöréséig vezető politikai-gazdasági helyzetet, ismertette a Monarchia válságjelenségeit, valamint részletesen szólt a világháború kitörésének gazdasági következményeiről (ellátási zavarok, hiánycikk lista bővülése, látszatkonjunktúra az iparban, hadikölcsön kibocsátások) is.

013 9498


Dr. Kótyuk Erzsébet
, a Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár, Múzeum és Levéltár osztályvezetője „Ahol a szív a honért hevül. A Királyi József Műegyetem Hadikórháza” címmel tartott előadást. Leszögezte, hogy alapvetően kevés iratanyag maradt fenn a hadikórházakkal kapcsolatban. A Műegyetemen már 1914. októberében létrehoztak egy 300 ágyas, önként szerveződött egészségügyi intézményt, amely a háború végéig működött a honvédelmi minisztérium közvetlen parancsnoksága alatt. Működése, amely a műegyetemi oktatók és hozzátartozóik áldozatkészségén alapult, elsősorban az egyetemi évkönyvekben publikált rektori beszédekből, valamint a vezetőtestületi jegyzőkönyvekből rekonstruálható. Bár a minisztérium utólag átutalta a fenntartás költségeit, az egyetem ezzel jelentős anyagi terhet vállalt magára. A kórház működésének második évétől a honvédlegénység egy részét is ide utalták be bajmegállapításra, az előadó érzékeltette, hogy nem kis feladatot jelentett a szimulánsok kiszűrése. Az összes betegfelvétel majdnem 11 ezres nagyságrendű volt a háború 4 éve alatt, mindössze 0,75 %-os halálozási aránnyal. A BME Levéltárban fennmaradt a hadikórház műtéti naplója is, amely nem tartalmazza ugyan az összes műtétet, viszont jól követhető belőle az orvosi tisztikar mozgása és természetesen a betegekkel kapcsolatos információk (név, sérülés stb.)

013 9500


Dr. Horváth Attila
történész, a BME OMIKK könyvtárosa „Egy építészhallgató Doberdónál” címmel mutatta be első ízben közönség előtt azt a memoárkötet-sorozatot, amelyet Hegedős Károly építészmérnök (1895-1972) írt, és amelyből kb. 600 oldalt tesznek ki I. világháborús „kalandjai.” A 9 vaskos kötetből álló gyűjteményt az NKA támogatásával vásárolta meg a BME Levéltár. A memoár szerzője 1913-ban kezdte meg műegyetemi tanulmányait, azon építészek egyike, akik a millenniumi időszak reprezentánsaként naggyá tették az országot szaktudásukkal. Az előadó hangsúlyozta, hogy az I. világháborúban megjelent a közkatonák hangja (naplók, emlékiratok), csak Isonzó kapcsán 840 vagon (mintegy 23 millió) levél érkezett a frontról. Fontosnak tartotta megemlíteni azt is, a memoár szerzője milyen sokat árul el az emlékirat születésének körülményeiről. Az előadás elsősorban életképeket (a „történelem alulnézetből”) villantott fel az egykori műegyetemista által az olasz fronton megéltekből és leírtakból (a Monarchia hadseregének összetétele, nemzetiségi alapú feszültségek, tudósítás az első bevetéséről, a gáztámadásról, stb.). A kötetek azért is izgalmasak, mert szerzője – mérnöki precizitással – sokat rajzolt és fotózott, amihez részletes magyarázatokat is fűzött. Így például megtalálható benne a Lukacsics-alagútról készült ritka beszámolók egyike vagy a lövészárokban lefotózott katonatársak későbbi életútjára vonatkozó, később hozzátett információ is. Hegedős Károly memoárja a kötetek digitalizálását követően lesz kutatható a BME Levéltárban.

013 9505


Dr. Kiss Gábor
százados, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Bécsi Kirendeltségének főlevéltárosa „Egészségügyi kutyák és társaik az első világháborúban” címmel tartott előadást. Hangsúlyozta, hogy a téma kevésbé kutatott és ismert, az iratanyag viszont rendelkezésre áll a bécsi hadilevéltárban. Sok fotóval kísért előadásában szólt a kutyák alkalmazásának történelmi előzményeiről, és bemutatta területeit (egészségügyi, őr- és járőr, vontató és jelentőkutyák). Azt is ismertette, hogy nemcsak kutyákat, de számos más állatot is alkalmaztak, a területtel külön ügyosztály foglalkozott, amelynek dokumentumai fennmaradtak. Ezekből még olyan információ is kiderült, hogy egy fajtatiszta, „katonai szolgálatra” megfelelő kutya ára 1915-ben kortól és képzettségtől függően 40 és 100 korona között mozgott. Az előadó érdekességképpen megemlítette, hogy 1917-ben 4 ezer hadifogolyszökésre derítettek fényt állatok.

013 9513


Pintér Tamás
, a Nagy Háború Blog alapító szerkesztője, a Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány kuratóriumi elnöke „Blog és/vagy történetírás?” címmel tartotta meg előadását. A blog 2010-ben indult azzal a céllal, hogy saját kutatásaikat megismertessék a nagyközönséggel, de kezdettől nyitott oldalnak szánták a téma iránt érdeklődők részére. A blogon tudományos-népszerűsítő tartalmakat közölnek, új forrásokat adnak közre, így nagy jelentőségűnek minősítette a Hegedős-forrás felbukkanását is. A blog (és természetesen a hozzá kapcsolódó közösségi oldal) arra is megfelelő eszköz, hogy gyors tudományos reflexiókat jelentessenek meg (pl. az idén januárban a szerb sajtóban szenzációként tálalt Potiorek-levél kapcsán), valamint rendezvényeket, kiadványokat ajánlanak, népszerűsítenek. Ma 15 állandó szerzőjük van, mindannyian szakmabeliek. A blog hetente 2-3 poszttal frissül (visszaemlékezések, komolyabb tanulmány és érdekességek közlése egyaránt megtalálható köztük). Mivel interaktív fórum, az olvasó részesévé válhat a történetnek, sőt ő maga is publikálhat. „A blog sokszor önmagát írja” – fogalmazott az előadó, aki azt is kiemelte, hogy önkéntes tevékenység eredményeképpen működnek, közhasznú alapítványuknak pedig a környező országok mindegyikében van kutatási partnere.

013 9517


A konferencia utolsó előadását Kaba Eszter levéltáros (Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár) tartotta „Magyarok a Szovjetunióban 1914-1941. Egy adatbázis margójára” címmel. Az előadó bemutatta az adatbázis felépítését, tartalmát, valamint az adatnyerési és szűrési lehetőségeket. Kiemelte, hogy az adatbázisban több évtizedes könyvtári és levéltári kutatás során felhalmozódott adatokat rögzítettek, jelenleg 40.076 fő adatlapját tartalmazza (születési és halálozási adatok, iskolai végzettség, párttagság, állampolgárság, hadifogságra vonatkozó információk, letartóztatások, kivégzések adatai, a hazatéréssel kapcsolatos információk). Kifejezetten az I. világháborúban fogságba esettek kapcsán ismertette, hogy majdnem 32 ezer ilyen személy adatlapja készült el, amelyből az alábbi adattípusok nyerhetők: bevonulási adatok, fogságba esés ideje, tábor neve, hazatérés körülményei 1922-ig, hazatérési kísérletek 1927-1938 között. A rendelkezésre álló források közül eddig elsősorban magyarországiakat használtak, még feldolgozásra várnak a leszerelési naplók, a külföldi fogadóbizottságok iratai vagy a nyikolszk-usszurijszki Vöröskeresztes misszió anyaga.

013 9522


A Műegyetem és az I. világháború
című kiállítás a konferencia szünetében nyílt meg a könyvtárépület aulájában (2014. június 30-ig tekinthető meg). Dr. Németh József tudománytörténész, a BME Műszaki Pedagógia Tanszék címzetes egyetemi tanára személyes hangú, családi háborús emlékeket is bemutató beszéde végén úgy értékelte a tárlatot, hogy markáns iratokkal, tömören mutatja be e négy év történetét, méltó módon megemlékezve a műegyetemi közösség áldozathozataláról.

013 9510


20140312 MULNAP 2014 01

20140312 MULNAP 2014 02

20140312 MULNAP 2014 03


A 3. Műegyetemi Levéltári Nap megrendezését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
A rendezvényről a bme.hu is beszámolt.

Fotó: Kirilly Edit, Philip János, Pintér Erik

2017. november 25. szombat

minositett konyvtar logo

Nyitvatartás

Levéltár
Hétfő, kedd, csütörtök:
9:00-16:00
Szerda, péntek: ZÁRVA

Elérhetőségek

Ügyintézés, kutatás
1111 Bp., Műegyetem rkp. 3.,
K épület, földszint 19.

elerhetosegek tel+36 1 463-1703, 463-1030
Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
elerhetosegek mail1111 Bp., Budafoki út 4-6. vagy 1518 Bp., Pf. 91.

Térképek

terkep k

Fontos linkek

Hirdetések