Olyan nagyhírű vegyészekről van szó, akiknek a nevét az egyetem építése idején dívó szokás szerint a magyar nevek szokásos sorrendjében írtak fel a domborművekre, sőt, a keresztnevüket is magyarra fordították.
Lavoisiere Antal L., azaz Antoine-Laurent de Lavoisier (1743-1794)
A francia vegyész nevéhez fűzödik az oxidáció felfedezése és az anyagmegmaradás törvénye
Faraday Mihály, azaz Michael Faraday (1791-1867)
Az angol kémikus az elektrokémia és elektromágnesesség terén alkotott maradandót, róla kapta nevét a kapacitás SI egysége, a farad, valamint a Faraday-állandó.
Berzelius János J., azaz Jöns Jakob Berzelius (1779-1848)
A svéd vegyész fedezte fel az elektrolízist, valamint 3 kémiai elemet: a szelént, szilíciumot és tóriumot.
Hofmann Vilmos, azaz August Wilhelm von Hofmann (1818-1892)
A német vegyész elsőként választott le kőszénkátrányból benzolt, ő dolgozta ki a kőszénkátrány vegyipari feldolgozásának számos elemét, különösen a szintetikus színezőanyagok gyártását.
Lunge György, azaz Georg Lunge (1839-1923)
Az ipari kémia tudományának egyik megalapítója volt, ő dolgozta ki a kénsavgyártás ólomkamrás eljárását, ill. ő találta fel a reakcióban képzõdõ gázok térfogatának mérésére szolgáló Lunge-féle nitrométert.
| 
