| Az idén első alkalommal a BME Levéltára is részt vesz a Kutatók Éjszakáján, hogy rendhagyó módon kalauzolja az egyetem múltjába az érdeklődőket. Bővebben... |
| | Tájékoztatjuk kutatóinkat és ügyfeleinket, hogy 2012. október 15-től előreláthatólag 2013. február 15-ig a Levéltár költözés miatt zárva tart. Bővebben... |
| | A világhírű magyar gépészmérnök, feltaláló a róla elnevezett motorok, gázmotorok területén szerzett elévülhetetlen érdemeket. Bővebben... |
| | Az Egyetemi Tanács 1971. május 10-én hozott határozatot az egyetemi levéltár létrehozásáról. 1972-ben megalakult a BME Központi Könyvtár Levéltári Részlege, amely 1993-tól szaklevéltárként, a BME OMIKK szervezeti keretei között működik. Bővebben... |
| | A levéltár pályázati tevékenysége 2011-ben is elsősorban az NKA Levéltári Kollégiuma felé irányult, amelytől négy projekt megvalósítására nyertünk támogatást mintegy 2,3 millió Ft értékben. Bővebben... |
| | Valószínűleg csak keveseknek tűnt fel, hogy a Ch épület udvari homlokzatán domborművek láthatók. Dr. Hegedűs István egyetemi tanár (Hidak és Szerkezetek Tanszék) nemcsak felfigyelt rájuk, hanem ki is derítette, kiket ábrázolnak az alkotások, amelyek kialakítására és készítőire vonatkozóan sajnos semmilyen forrással nem rendelkezünk a Levéltárban. Bővebben... |
| | Dr. Horváth Tibor a Villamos Energetika Tanszék Professzor Emeritusa ajándékozta oda 1946-50 között, hallgatókorában készült jegyzeteit. A 14 kötet olyan professzorok előadásaiba nyújt betekintést, mint Gombás Pál, Pattantyús-Ábrahám Géza, Mosonyi Emil vagy Simonyi Károly. Bővebben... |
| | A 2011. október 23-i nemzeti ünnep alkalmából készült rövid összeállításunk főszereplője ezúttal a „Műegyetem 1956” Alapítvány, amely éppen 20 éve alakult meg. Az alapítvány az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékének ápolására, a Műegyetem 1956-os forradalomban betöltött szerepének megismertetésére, az október 22-i egyetemi ünnepség megszervezésére alakult, amely 10 éve az állami ünnepségek részét is képezi. Bővebben... |
| | Fizikus, fizikatörténész, egyetemi tanár, a fizikai tudományok doktora (1966), a Műegyetem első női professzora, Magyarország első női fizikaprofesszora, Zemplén Győző fizikus leánya. Bővebben... |
| | A műegyetem újjászervezéséről szóló törvényjavaslatot Eötvös József terjesztette az országgyűlés elé 1870. április 7-én. A képviselőház jóváhagyása után 1871. július 10-én az uralkodó is szentesítette. Bővebben... |
| | Az ünnepség nyitányára 1911. május 6-án került sor, amikor a Zeneakadémia nagytermében tartott ünnepi hangversenyt a Műegyetemi Zenekar. A díszzászlót másnap, május 7-én Várady L. Árpád, győri püspök szentelte fel a főépület aulájában. Bővebben... |
| | Éppen 50 éve, 1961. április 12-én repült az első ember, Jurij Alekszejevics Gagarin a világűrbe a Vosztok-1 űrhajóval, ahol közel 2 órát töltött. A jeles eseményről egyetemünk vezetői is megemlékeztek a levéltárban fennmaradt udvarias távirat formájában. Bővebben... |
| | A magyar és lengyel történelem közös vonásai, a két nép között kialakult szoros történelmi barátság tiszteletére 2007-ben a Magyar Országgyűlés március 23-át a Magyar-Lengyel Barátság Napjává nyilvánította. Ennek apropóján válogattunk néhány forrást a BME Levéltárának anyagából. Bővebben... |
| | 1848 márciusában még csak 2. tanévének közepén járt az 1846. novemberében megnyitott Ipartanoda, a Műegyetem egyik jogelőd intézménye. Az intézményt V. Ferdinánd király még 1844-ben megalapította, megszervezése azonban 2 évig elhúzódott. A József Ipartanoda József nádor tiszteletére vette fel annak nevét. Első igazgatója Karácson Mihály lett, egyik tanára pedig Sztoczek József, a későbbi Műegyetem első rektora (1871). Bővebben... |
| | A besztercebányai születésű 1910-14 között a Műegyetemen tanuló és itt oklevelet szerző építész munkásságát a sanghaji világkiállítás kapcsán kezdte megismerni a magyar közönség. Immár a 2. monográfia jelent meg róla rövid időn belül, amelyek elérhetők a könyvtár állományában. A legújabb megjelent kötet szerzője Luca Poncellini, aki kutatómunkája során a BME Levéltárát is felkereste néhány éve. Bővebben... |
| | 1906-ban kitüntetéssel szerzett gépészmérnöki oklevelet egyetemünkön. 1910-ig az USA-ban járt tanulmányúton s itt szerzett villamosmérnöki diplomát; ő volt az első okleveles villamosmérnök Európában. Bővebben... |
| | Millner Tivadar vegyészmérnök 1929-1947 közötti laboratóriumi jegyzőkönyveit, valamint a laboratórium egyéb iratait a Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet (MFA) adta át a levéltárnak. Az átadott anyagok listáját itt láthatja. Bővebben... |
| | Az egyik gyűjteményt Danner János műegyetemi hallgató, 1956-os hősi halott emlékét ápoló albumok alkotják. Bővebben... |
| | Falvay László ajándékozta levéltárunknak azokat a jegyzeteket, amelyeket Falvay (Falb) István, a Műegyetem legkorábbi jogelőd intézményének, az Institutum Geometricumnak egyik hallgatója készített az 1843/44 és 1844/45-ös tanévekben. Bővebben... |
| | A Műegyetem legkorábbi jogelődjének, a Mérnöki Intézetnek mechanika-géptan-géprajz tanára, igazgatója, az MTA rendes tagja. 1883-ban ment nyugdíjba. Fő művei: Vízerő és vízépítészettan. Hydraulika és Hydrotechnika (Pest, 1850); Felsőbb mennyiségtan (I - IV., Pest, 1850); Elemi mennyiségtan Pest, 1856.); Erő- és géptan (Pest, 1861.); Csillagászat elemei... (Bp., 1875). Bővebben... |
| | Az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint műegyetemi eseményeinek és szereplőinek emléke előtt tisztelegve az alábbiakban rövid összeállítást közlünk történeti összefoglalókkal, kronológiával, bibliográfiákkal, linkajánlóval, valamint számot adunk azon levéltári forrásokról, amelyek alapján az események megismerhetők. Bemutatjuk továbbá azokat a könyveket, amelyek a Műegyetem 1956-os története kapcsán eddig napvilágot láttak. Bővebben... |
| | 110 éve, 1898. szeptember 10-én Genfben merénylet áldozata lett a "magyarok királynéja", Erzsébet (Sissi), Ferenc József császár felesége. Életéről és haláláról rengeteg informálódási lehetőség áll rendelkezésünkre: könyvek, honlapok, kiállítások, filmek, sőt már musical is. Bővebben... |
|
| | 110 éve halt meg Steindl Imre, építész, az Országház tervezője, műegyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Bővebben... |
| | Ismét újabb egykori neves műegyetemi professzor hagyatéka került a levéltárba. Bővebben... |
| | „Az egyesület czélja alkalmat adni a műegyetem ifjúságának a classicus zene művelésére, s ezen lelket nemesítő és üdítő foglalatosság alapján egyúttal az egyetemi társasélet fejlesztésére."
115 évvel ezelőtt, 1897. április 3-án tartotta a Műegyetemi Zenekar első nyilvános hangversenyét. Bővebben... |
| | Már szinte hagyomány, hogy márciusban olyan dokumentumot választunk, amely valahogy kapcsolódik az 1848-49-es forradalom és szabadságharc témájához. Az idén is így tettünk, ezúttal a levéltárunkban őrzött, a műegyetemi hadikórházzal kapcsolatos iratokból válogattunk. Bővebben... |
| | Világhírű matematikus, Clark Ádám dédunokája. Bővebben... |
| | 160 éve született a kiváló gépészmérnök, a Bánki-Csonka-féle karburátor és a vegyesüzemű Csonka-motor feltalálója. Bővebben... |
| | Az Országgyűlés idén szeptemberben nyilvánította a Magyar Nyelv Napjává november 13-át, a magyar nyelvet hivatalossá tevő törvény, a magyar nyelv és nemzetiségekről szóló 1844. évi II. törvénycikk elfogadásának napját. Ennek tiszteletére egy olyan dokumentumot mutatunk be, amely az első fennmaradt forrása a magyar tannyelv újbóli használatának egyetemünkön. Bővebben... |
| | A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai c. sorozat 4. kötete 2011-ben jelent meg. Bővebben... |
| | Mérnök, műegyetemi tanár és tiszteletbeli doktor, az MTA levelező tagja. Bővebben... |
| | 2011. augusztus 21. és szeptember 2. között a Levéltár hétfőtől csütörtökig 9 és 14 óra között van nyitva, pénteken zárva tartunk.
2011. augusztus 29. és 31. között a Levéltár rendezvény miatt zárva tart.
Bővebben... |
| | Az egyetemi levéltár alapításának szükségességéről az 1971. május 10-i Egyetemi Tanács döntött. Az intézmény 1993-ban nyerte el a szaklevéltári státust, önálló helyiségeket 1984-ben kapott, jelenleg az egyetem Z épületében működik, várhatóan az idén költözik át a K épületbe. Bővebben... |
| | Mérnök, műegyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1918 – 49). 52 esztendős oktatói működése során mérnökök generációit nevelte fel. Egy kisebb hagyatékát őrizzük, amely azért jelentős, mert ez az egyetlen 1945 előtti tanszéki iratanyag Levéltárunkban. Bővebben... |
| | Jogász, egyetemi tanár, Budapest első alpolgármesterének, Gerlóczy Károlynak testvére. 1863-tól a Műegyetemen a nemzetgazdaságtan, jog- és törvényismeret helyettes, majd 1864-1893-ig nyilvános rendes tanára. A Mérnöki és Építészi Osztály dékánja 1877/78-1878/79-ben. Publicisztikai tevékenysége kapcsán általános és napi politikai kérdések mellett főleg közegészségpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Bővebben... |
| | A levéltár munkatársai ismét elkészítették az egyetemünk történetével kapcsolatos főbb évfordulók listáját rövid ismertetőkkel. Bővebben... |
| | 2009-től a levéltár egyik munkatársa rendszeresen publikál az Egyetemi Hallgatói Képviselet kéthetente megjelenő lapjában, a Műhelyben. Bővebben... |
| | 1885-ben szerzett oklevelet a Műegyetemen és a Hídépítéstani Tanszék tanársegéde lett. Magántanári képesítése, majd adjunktusi kinevezése után, 1894-től nyilvános rendkívüli tanár. 1896-tól 1912-ig, nyugdíjba vonulásáig a geodézia tanszék vezetője. Bővebben... |
| | Dr. Dezsényi György egyetemi docens adta át azokat a tanszékén őrizgetett rajzokat, amelyek 1841-1891 közötti születtek. Bővebben... |
| | Bánki Donát (1859-1922) gépészmérnök, feltaláló, az MTA levelező tagja. A Műegyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet (1893). A Ganz Gépgyár mérnöke, 1899-től a Műegyetemen a gépszerkezettan nyilvános rendes tanára, a gépészmérnöki osztály dékánja (1914-16).
Bővebben... |
| | Ilosvay Lajos kémikus, műegyetemi tanár, rektor irategyüttese, valamint dr. Lévai András gépészmérnök, tanszékvezető egyetemi tanár hagyatéka 2008 decemberében kerültek a levéltárba. Bővebben... |
| | A levéltár az alábbi rövid összeállítással szeretne emléket állítani a vezetékes híradástechnika első műegyetemi professzorának. Az összeállításban életrajz (önéletrajz is!), méltatás, gyászjelentés, egyetemi tanári alkalmazásával kapcsolatos hivatalos dokumentumok, valamint a megalakuló Híradástechnikai Tanszék első felszerelésének bemutatása található. A dokumentumok eredetije a BME Levéltárában található, kutatható. Bővebben... |
| | 2008-ban ünnepeljük Mátyás királlyá választásának 550. évfordulóját. Bővebben... |
|
|