I. BEMUTATKOZÁS
II. JOGFORRÁSOK
III. SEGÉDANYAGOK
IV. HASZNOS LINKEK
I. BEMUTATKOZÁS
Tisztelt Érdeklődő!
A szerzői jog biztosítja mindazt a hátteret, mely akár a felhasználók, akár az oktatók oldaláról nézve törvényessé teszi a kutatás szakirodalmi hátterét, meghatározza a szerzők műveinek jogszerű felhasználási feltételeit és véd a szellemi alkotások jogtalan felhasználóival szemben.
Tekintettel arra, hogy egyetemünk oktatóit és hallgatóit, valamint könyvtárunk látogatóit is érinti ez a téma, elhatároztuk, hogy honlapunkon létrehozunk egy hasznos információkat tartalmazó és reményeink szerint érdemi segítséget nyújtó szerzői jogi, esetenként iparjogvédelmi kérdésekkel foglalkozó oldalt, melyet lehetőség szerint folyamatosan frissítünk.
Azokkal a kérdésekkel kapcsolatban, melyekre itt nem talál választ, de szakértői állásfoglalásra van szüksége, forduljon hozzánk és mi az Artisjus megkeresésével igyekszünk minél hamarabb válaszolni.
Az Artisjushoz továbbítani kívánt kérdéseket Pintér Máténak az mpinter@omikk.bme.hu e-mail címre szíveskedjen eljuttatni.
II. JOGFORRÁSOK
1. Főbb hazai jogforrások
2. Főbb közösségi és nemzetközi jogforrások
III. SEGÉDANYAGOK
1. Szerzői jogi fórum 2009. november 5. összefoglalója (pdf)
2. Az Artisjus témával kapcsolatos állásfoglalásai és publikációi
3. A Szerzői Jogi Szakértő Testület vonatkozó szakértői véleményei/állásfoglalásai
A Szakértő Testület összes véleményének közzététele nem saját szolgáltatás. A testület állásfoglalásai megtalálhatóak a Magyar Szabadalmi Hivatal honlapján.
A) OKTATÓI, KUTATÓI PUBLIKÁCIÓKKAL KAPCSOLATOS ÁLLÁSFOGLALÁSOK
2003/7 Tankönyvben szereplő táblázatok, képletek szerzői jogi védelme, felhasználása
Egy szerzői jogi védelem alatt álló kiadványban szereplő táblázatok szerkezetének, formulák rendszerének van-e egyéni eredeti jellege, ezért megilleti-e őket szerzői jogi védelem, illetve, hogy azok felhasználása a törvény, illetve szerzői jogok jogosultjának hozzájárulása hiányában a Szerzői jogi törvény 16. § (6) bekezdés alapján jogosulatlan-e?
A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakértői véleménye a fenti kérdésre ad választ.
http://www.mszh.hu/testuletek/szjszt/SZJSZT_szakvelemenyek/2003/
http://www.mszh.hu/testuletek/szjszt/SZJSZT_szakvelemenyek/2003/2003PDF/szjszt_szakv_2003_007.pdf
2006/25 Idézés esetén forrás megjelölése
A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakértői állásfoglalásában arra a gyakori kérdésre ad választ, hogy melyek a jogszerű forrásmegjelölés szabályai. Az idézés során gyakran felmerülő probléma a törvény által előírt „indokolt terjedelem” határának kérdése. A gyakorlat szerint ez a felvetés korántsem ígérkezik annyira könnyen megválaszolhatónak, mint az első ránézésre tűnik. Az állásfoglalás többek között ennek tisztánlátásához nyújt érdemi segítséget.
http://www.mszh.hu/testuletek/szjszt/SZJSZT_szakvelemenyek/2006/
http://www.mszh.hu/testuletek/szjszt/SZJSZT_szakvelemenyek/2006/ELLENORZOTT_PDF/szjszt_szakv_2006_25_REC_PDF.pdf
2006/32 Munkaszerződéstől eltérő megállapodás alapján létrehozott tanulmány felhasználása
A szerzői jogi törvény alapján a munkáltatónak bizonyos esetben joga van felhasználni a munkavállaló szellemi alkotását, amennyiben arra a munkavállaló a munkáltatóval kötött megállapodása alapján köteles volt. Éppen egy a BME-n megtörtént esetet követő megkeresésre ad választ a testület és segít a jogértelmezésben. A szerzői jog a szerző jogainak védelmét erősíti, mely tanulságos lehet a későbbi gyakorlat számára is.
http://www.mszh.hu/testuletek/szjszt/SZJSZT_szakvelemenyek/2006/
http://www.mszh.hu/testuletek/szjszt/SZJSZT_szakvelemenyek/2006/ELLENORZOTT_PDF/szjszt_szakv_2006_32_REC_PDF.pdf
2007/11 Cikkek szerzői jogi védelme
Bár ez a testületi döntés nem a szorosan vett oktatói publikációk szerzői jogi kérdéseivel foglalkozik, de mégis sok olyan információt tartalmaz, amely hasznosnak bizonyulhat. A különböző írott és elektronikus médiumokban megjelenő cikkek, tudósítások egyéb hírek szabad felhasználási szabályai főképp a szerzői jogi törvény 2004-es módosítása során szigorúbbá váltak. Ez az eset az előbb említett változások gyakorlati megvalósításában nyújt segítséget akár a szerzői, akár felhasználói oldalt tekintve.
http://www.mszh.hu/testuletek/szjszt/SZJSZT_szakvelemenyek/2007/
http://www.mszh.hu/testuletek/szjszt/SZJSZT_szakvelemenyek/2007/2007PDF/szjszt_szakv_2007_011.pdf
2007/34 Szakirodalmi mű szerzői jogi védelme
Az egyes kutatók/oktatók új megoldásaira, találmányaira, matematikai módszereire épülő gyakorlati alkalmazások felvethetnek bizonyos szerzői jogi kérdéseket, ha nincsenek előre tisztázva a részletek. Az a kérdés, hogy mi számít szerzői jogsértésnek, ebben az esetben nyilvánvalóan egyedi elbírálás kérdése, azonban az erre az ügyre adott állásfoglalás különösen alkalmazható a BME-n felmerülő hasonló jövőbeni konfliktusok megoldásában és megelőzésében.
http://www.mszh.hu/testuletek/szjszt/SZJSZT_szakvelemenyek/2007/
http://www.mszh.hu/testuletek/szjszt/SZJSZT_szakvelemenyek/2007/2007PDF/szjszt_szakv_2007_034.pdf
2007/36 Szakirodalmi mű közzététele és felhasználása az Internet útján
Az egyes nagy terjedelmű oktatói publikációk engedély nélküli, illetve haszonszerzési célból történő internetes elérhetővé és letölthetővé tétele szerzői jogi aggályokat vet fel. Ennél a konkrét esetnél a testület az ún. e-könyvek (digitalizált formában közzétett könyvek) jogi helyzetét, azok szabad felhasználási szabályait értelmezi. A manapság egyre gyakoribbá váló elektronikus közzétételt nem követi kellő hatékonysággal a szerzői jogosultságok érvényesítése. Az állásfoglalás az előbbi aggályokra hívja fel a figyelmet az e-könyvek jogi státuszának leírásával.
http://www.mszh.hu/testuletek/szjszt/SZJSZT_szakvelemenyek/2007/
http://www.mszh.hu/testuletek/szjszt/SZJSZT_szakvelemenyek/2007/2007PDF/szjszt_szakv_2007_036.pdf
B) KÖNYVTÁRRAL KAPCSOLATOS ÁLLÁSFOGLALÁSOK
2002/14 Könyvtárak állománygyarapítási tanácsadójának jogi védelme, internetes felhasználási jogának gyakorlása
Az online közzététel és az arra adott engedély témája került elő egy könyvtári állománygyarapítási tanácsadó kiadvány kapcsán 2002-ben. A testület szerzői jogi, illetve a kiadvány online hozzáférhetővé tételének engedélyezésével kapcsolatos vitás kérdésekre ad a könyvtárak szempontjából különösen hasznos válaszokat.
http://www.mszh.hu/testuletek/szjszt/SZJSZT_szakvelemenyek/2002/
http://www.mszh.hu/testuletek/szjszt/SZJSZT_szakvelemenyek/2002/2002PDF/szjszt_szakv_2002_014.pdf
2004/29 Hazai és külföldi időszaki kiadványok tartalmának digitális archiválásával összefüggő szerzői jogi kérdések
A könyvtári archiválással kapcsolatos szerzői jogi kérdések, illetve aggályok mennyiségre talán a legterjedelmesebbek a könyvtárakat érintő témák közül, főleg azért, mert viszonylag kis időn belül, de nagy számban terjedtek el az archivált anyagokat tartalmazó és nyilvánosságra segítő adatbázisok.
Az olvasók munkáját, kutatását segítő bibliográfiai adatok mellé a keresett cikkek teljes szövegének adatbázisba kerülése tovább bonyolította a helyzetet és további kérdéseket vetett fel. A könyvtári adatbázisokra vonatkozó szerzői jogi kérdések legrészletesebben kifejtett válaszait találhatjuk meg ebben az állásfoglalásban, érdemes az egészet áttanulmányozni.
http://www.mszh.hu/testuletek/szjszt/SZJSZT_szakvelemenyek/2004/
http://www.hpo.hu/testuletek/szjszt/SZJSZT_szakvelemenyek/2004/2004PDF/szjszt_szakv_2004_029.pdf
2006/5 Az idézeteket tartalmazó tanulmány online hozzáférhetővé tétele; nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárak által végezhető szabad másolatkészítések feltételei
A testületet megkereső közgyűjteménynél készülő kutatószolgálati jelentések és forrásszemlék internetes honlapon történő közzétételének szerzői jogi vonatkozású kérdései minden érdekelt intézmény számára lényegesek lehetnek.
A művek/tankönyvek egyes, például egyetemi vizsgák szempontjából lényeges részeinek külön kölcsönzésre, illetve másolásra bocsátása szintén életszerű, gyakorta előforduló jelenség napjainkban. Az állásfoglalást jegyző szakemberek minden, ezekkel a témákkal kapcsolatos kérdőjelre lényegi és világos választ adnak.
http://www.mszh.hu/testuletek/szjszt/SZJSZT_szakvelemenyek/2006/
http://www.mszh.hu/testuletek/szjszt/SZJSZT_szakvelemenyek/2006/ELLENORZOTT_PDF/szjszt_szakv_2006_5_REC_PDF.pdf
2008/23 Adatbázis szerzői jogi és sui generis védelme
Az adatbázissal már e helyütt is foglalkozik egy testületi vélemény. Az itt megtalálható szakértői állásfoglalás azonban ebben az esetben nem könyvtári beadványra válaszol, hanem bíróság előtt zajló peres eljárás során felmerült szakértői tudást igénylő és könyvtárakat, mint adatbázis-előállító intézményeket érintő kérdésekre.
Az adatbázis előállítóit bizonyos törvényi feltétel esetén nem csak szerzői jogi, de önállóan akár a szerzői jogival együttesen, ún. sui generis védelem is megilleti.
Ennek megvalósulásáról, gyakorlati alkalmazásáról kaphat az érdeklődő széleskörű tájékoztatást az állásfoglalás elolvasásával.
http://www.mszh.hu/testuletek/szjszt/SZJSZT_szakvelemenyek/2008/
http://www.mszh.hu/testuletek/szjszt/SZJSZT_szakvelemenyek/2008/2008PDF/szjszt_szakv_2008_023.pdf
4. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szellemitulajdon-kezelési Szabályzata (pdf)
5. Egyéb, a témával foglalkozó cikkek, tanulmányok, publikációk
6. Ízelítő a Corvinus Egyetemen 2010. február 16-án megrendezésre került „Szerzői jog: enyém, mienk, kié?” című konferencián elhangzott előadások tartalmából
Dr. Mészáros Tamás (a Budapesti Corvinus Egyetem rektora) bevezetője:
A Rektor Úr örömét fejezte ki, hogy a konferencia otthonául szolgálhatnak, mivel az egyetemek számára is egyre inkább nagy jelentőséggel bíró kérdések megvitatására kerülhet sor ezen a fórumon.
Kifejtette, hogy véleménye szerint a szerzői jog 3 dolog miatt fontos az egyetemeknek:
- A piacgazdaság szabályai miatt (mindennek ára van – a szellemi termékeknek is);
- A sok új felsőoktatási intézmény szempontjából, hiszen javarészt ugyanazokból a jegyzetekből dolgoznak, mint a nagy múltú egyetemek;
- A harmadik szempont pedig az, hogy a nagy projektek elkezdődtek, melyeket az egyetem nyilvánvalóan csak támogatások útján tud kivitelezni. Pl.: a TÁMOP-hoz is kellett Szellemi Termék szabályzatot készíteni, mely már korábban is létezett).
Dr. Kiss Zoltán, a Magyar Szabadalmi Hivatal Szerzői jogi irodájának vezetője:
A Szabadalmi Hivatal Szerzői Jogi Irodájának vezetője előadásában az idő korlátozottságára tekintettel gyors áttekintést adott a konferencia résztvevőinek a magyar szerzői jogi szabályozás, oktatókat/hallgatókat leginkább érintő szabályairól.
Az előadó hangsúlyozta, hogy a szabad felhasználás, az idézés, az átvétel, az átdolgozás, mind egymástól különálló, a mindennapi felhasználás során azonban sokszor összekevert fogalmak, ezért sem árt tisztában lenni és megkülönböztetni tudni ezeket a felhasználási cselekményeket. Az általános rendelkezések közül kiemelte az internetes felhasználás szerzői jogi megítélésének kérdését, és rávilágított az általános szabályozás közösségi hiányára, mely erősen érződik a jogalkalmazás során is.
Szóba került a közelmúlt óta igénybe vehető, az európai jogrendszerben egyedülálló módon működő ún. „árva művek” engedélyeztetési eljárása, melyet a Magyar Szabadalmi Hivatalnál lehet megindítani olyan művek esetén, amelyeknél a szerző kiléte és tartózkodási helye ismeretlen.
Az előadás végén az előadó ismertette az egyetemi/főiskolai szellemi termékek felhasználásának az oktató-hallgató-intézmény viszonyban felmerülő szerzői jogi kérdéseit és válaszait (pl.: tanulmányi szerződések, oktatói publikációk).
Dr. Mlinarits József, a MATISZ ügyvezető elnöke:
„A kreatív tartalom egy egységes európai digitális piacon. Uniós elképzelések, viták, programok” című előadás a digitalizáció és hozzáférhetőség kérdéseit feszegette. A MATISZ ügyvezető elnöke rávilágított arra a több szakértő által már megfogalmazott lehetőségre, miszerint a mostani gazdasági világválságból való egyik kivezető út a digitális gazdaságban rejlő lehetőségek kihasználása. Ennek egyik sarokpontja lenne az egységes online piac létrehozása, melynek hatékony, gazdaságos működéséhez áttekinthető szankcionálási rendszerrel bíró felhasználóbarát rendszer kialakítása tűnik szükségszerűnek.
Az előadó hangsúlyozta, hogy az Európai Unió négy alapszabadsága mellé a jövőben el kell érni a tudás szabad áramlásának 5. szabadságként való deklarálását is. A végső cél, mely mind a szerzők, mind a felhasználók szempontjából biztonságot nyújthatna, az egységes szerzői jogi rendszer létrehozása lenne, mely az előadó szerint – látva a fejlődés gyorsaságát, és lehetséges irányait - kedvező esetben - nemsokára létre is jöhet.
Karácsony Gyöngyi főigazgató-helyettes, DEENK:
Az Open Access magyarul annyit tesz: nyílt hozzáférés. Lehetőség a szerző számára a nemzetközi nyilvánosság előtt való megjelenésre. A hallgatóság megismerhette az Open Access „mozgalom” kialakulásának történetét, a kezdetektől a jelenkorig.
A nyílt hozzáférés gondolatának megszületését a 20. században felmerülő, új típusú tudományos kommunikáció (ennek része volt a tudományos folyóiratok és az azokban megjelenő cikkek számának drasztikus megemelkedése) segítette elő, melynek gyakorlati megvalósulását az internet elterjedése biztosította. A modern tudományos kommunikáció azonban természetesen új problémákat vetett fel, melyek jelentős részét tette és teszi ki manapság is a szerzői joggal kapcsolatos kérdések.
Miután a nyilvánosságra hozatal mindig többszereplős folyamat, ezért az előadó felvázolta a szerzői szellemi alkotás megszületése és maga a közzététel közötti folyamatot a benne résztvevő szereplők alapján. A szerzői archiválás új dimenziókét működve, nyilvánvalóan új folyamatmodellt is kialakított, mely szintén megvilágításra került az előadás során.
Az egyes publikációk finanszírozási oldalának ismertetését követően az előadás további részében az Open Access gyakorlati megvalósulásának nemzetközi és hazai eredményeiről esett szó, különös tekintettel a felsőoktatási intézmények által létrehozott nyílt adatbázisokra.
Racskó Péter IT igazgató, Nemzeti Tankönyvkiadó:
A Nemzeti Tankönyvkiadó IT részlegének vezetője beszámolt az utóbbi években megszaporodó elektronikus tananyagok (e-book) piacra kerülésének tapasztalatairól több szempontot figyelembe véve. Ismertette a Tankönyvkiadó abbéli tapasztalatait, hogy egyelőre nincsen összefüggés a könyveladások darabszáma, és az internetre felkerülő e-könyvek növekvő száma között. Ez azt jelenti, hogy nem csökkent látványosan az eladott hagyományos könyvek száma azzal a tendenciával szemben, amit az elektronikus formátumú dokumentumok internetes megjelenésével korábban jósoltak. Inkább arról van szó, hogy az iskolák pl. a digitális iskolai tananyag iránt elvárásból érdeklődnek, de nem vásárolnak belőle. A fogyasztói szokások ilyen irányú változása tehát az előadás alapján még 10-15 évet várat magára.
Konferencia fő irányvonalát követve felhívta a figyelmet a szerzői jog elektronikus közzététellel kapcsolatos korlátaira, és a gyakori felhasználói visszaélésekre (kalózkodás). Az új digitális tananyagok akkreditálási nehézségi szintén nem segítik elő azok elterjedését, és egyelőre az oktatási intézmények részéről is az információkérési szakaszig való eljutás az általános, megrendelés, így a felhasználás igazi elterjedése még várat magára.
A Nemzeti Tankönyvkiadó jelenleg is többfajta elektronikus tananyagot kínál felhasználásra, melyek a közeljövőben még szélesebb körben fognak jelentkezni. Ezzel párhuzamosan már most megfigyelhető az e-dokumentumok felhasználási módjainak változása és változatossága is.
Az előadó rávilágított arra, hogy a fenti, az egész elektronikus dokumentumpiacra jellemző gyors változási tendencia megköveteli újabb és újabb üzleti modellek kidolgozását.
Nemcsak írásos dokumentumok elektronikus formában történő közzététele terjedt el, hanem a szerzői jogilag ugyanúgy védett képek, képmások internetes nyilvánosságra hozatala is. Ahogy más területen is, ebben az esetben is a közös jogkezelés hiány okozza a gondot az előadó elmondása alapján (jogi és adóügyi problémák).
Az előadás végén a mindezekre a problémákra várhatóan megoldást jelentő ún. DRM rendszerről esett szó, melynek megvalósítása remélhetőleg a nem túl távoli jövőben be is fog következni.
Puskás Máté, tudományos munkatárs, MTA SZTAKI:
Az előadás fő témája volt az elsősorban szakdolgozatok/tudományos publikációk plagizálása elleni harc, melynek eszköze az MTA SZTAKI által létrehozott rendszer (plágiumdetektor).
Az MTA SZTAKI tudományos munkatársa előadásában beszámolt az első hazai fejlesztésű plágiumkereső rendszerről, az elmúlt időszak tapasztalatairól, és a közeljövő által adódó lehetőségekről. A BME-n tesztelt rendszer rövidtávú tapasztalataiból az látszik, hogy csekély idő alatt is sikerült csökkenteni a plagizálási hajlamot, ami az előadó szerint alátámasztja a rendszer hatékonyságát. A siker ellenére hangsúlyozta, hogy a rendszer a hasonlóságot vizsgálja, így mindig egyéni mérlegelés dönt arról, hogy valóban plagizálás történt-e, és sokszor a plagizálás nem is szándékos cselekmény, melynek az az oka, hogy a felsőoktatási intézményekben a diákok nem kapnak kellő oktatást a jogszerű idézés, átvétel és egyéb hivatkozási formák feltételeiről. Ezen a tendencián mindenképpen szükségszerű lenne változtatni, mely téren összefogásra van szükség az egész felsőoktatásban, akár az állami, akár az egyéb működtetésű főiskolák és egyetemek tekintetében.
Az előadások anyaga letölthető formátumban a következő linkről érhető el.:
http://www.lib.uni-corvinus.hu/component/option.com_frontpage/Itemid.185/lang.hu/
(Corvinus Egyetem Központi Könyvtár)
http://www.lib.uni-corvinus.hu/content/view/903/
(Párbeszéd a szerzői jogról, egyetemi rangsorokról és tudománymérésről - letölthető anyagok)
IV. HASZNOS LINKEK
Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület
Jogiforum
Magyar Szabadalmi Hivatal
Szerzői Jogi Szakértő Testület
Iparjogvédelmi és Szerzői jogi Szemle
Szerzői joggal foglalkozó blog:
http://eszerint.blog.hu/page/9
| 
