AZ ELŐDKÖNYVTÁRAK TÖRTÉNETE

A BME Központi Könyvtárának története
 
A Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtára másfél évszázados múltra tekint vissza. 1848. május 9-én Eötvös József kultuszminiszter egy ötkötetes könyvet küldött a BME egyik elődintézményének, a József Ipartanodának, amely a könyvtár leltárkönyvének az első tételeként lett bejegyezve. Ezt az időpontot tekintjük a könyvtár megalakulásának, amely az 1930-as évekig Magyarország egyetlen technikai és természettudományi szakkönyvtára volt.
 
A könyvtár megalakulásától kezdve osztozott az egyetem elhelyezési problémáiban, melyet 1854-ben Pestről a Budai várba, majd 1872-ben ismét Pestre helyeztek át. A sok ideiglenes elhelyezés, házbérlet után a Műegyetem könyvtára 1882-ben a Múzeum körúton lelt otthonra. A könyvtárat a főépület földszintjén, szakszerűen kialakított helyiségben helyezték el. A véglegesnek hitt helyet hamar kinőtte az egyetem, ezért megint - ezúttal utoljára - költözni kényszerült, ismét Budára, a Lágymányosra. Az új területen a könyvtár számára külön épületet emeltek, amelyben ma is működik.
 
Az 1909-ben elkészült és felavatott, templomszerű neogótikus stílusú könyvtárépületet Pecz Samu műegyetemi professzor tervezte. Körültekintését bizonyítja, hogy a minden könyvtárt fenyegető raktározási gondok itt csak az 1960-as évek elején mutatkoztak. Ezt a könyvtár vezetése előbb tömörraktárak kialakításával, majd 1995-ben egy új földalatti raktárhelyiség megépítésével orvosolta.
 
A könyvtár vezetését kezdetben az egyetem professzorai látták el. 1936-ban neveztek ki először főállású igazgatót az intézmény élére. A könyvtárat eleinte csak az egyetem tanárai használhatták, a hallgatóság előtt 1869-ben nyitotta meg a kapuit. 1884-től - a rektor engedélyével - már az egyetemhez nem tartozók is látogathatták a könyvtárat.
 
A könyvtár első szakrendszerét Wartha Vince alakította ki, s 1874-ben ő jelentette meg az első nyomtatott katalógust is. Ezt további, bővített kiadások követték. Az ezeket felváltó cédulakatalógus elkészítéséhez 1937-ben kezdtek hozzá, s az 1950-es évek közepére készültek el vele, amely már magában foglalta a tanszéki könyvtárakban őrzött könyvek céduláit is. A cédulakatalógust kiváltandó a könyvtár 1986-tól jelentős fejlesztésbe, korszerűsítésbe kezdett. Ennek eredményeként ma már több mint 20 különböző számítógépes adatbázissal rendelkezik, s nemzetközi adatbázisok elérésére is lehetőség van.
 
Az állomány gyarapítása során a vásárláson kívül a könyvtár mindig számíthatott az egyetem professzoraira is, akik közül többen ajándékoztak nagyobb mennyiségű könyvet az intézménynek. A két legnagyobb ajándékot azonban kívülállótól kapta a könyvtár: 1872-ben Eötvös József, 1912-ben pedig Hieronymi Károly könyvhagyatékát. A II. világháborúban jelentős károk érték a könyvtárat. A könyv - és folyóiratállománynak ugyan csak 5-6 %-a pusztult, illetve veszett el, de ezek a legértékesebbek közül kerültek ki. Ennél is súlyosabb károk érték magát az épületet. Ennek ellenére a könyvtár 1945 szeptemberében megkezdte a rendszeres működést, s az 1949/50. tanévben az újjáépített nagyolvasót is megnyitották.
 
1952-től szabadpolcos részleget alakítottak ki, amelyen elsősorban szépirodalmi és ismeretterjesztő műveket helyeztek el. Az 1950-es évek közepén, főleg a cserekapcsolatok révén beérkezett külföldi egyetemi tájékoztatókból, megkezdődött az egyetemi különgyűjtemény kialakítása.
 
1953-ban a könyvtár kiadványsorozatokat (Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtára Módszertani Kiadványai, Műszaki tudománytörténeti kiadványok, Tudományos Műszaki Bibliográfiák) bocsátott útjára, s ezeket az 1960-as években újabbak követték (Európai műszaki egyetemek és főiskolák szakosítási rendje, a Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyvtárának Évkönyvei, Felsőoktatási Szakirodalmi Tájékoztató Műszaki és Természettudományok sorozata). Az 1960-as évek közepétől az elsőéves hallgatók részére tartott könyvtárhasználati előadások, valamint a fakultatív módon felvehető irodalomkutatás tárgy oktatásával a könyvtár közvetlenül is részt vesz a műegyetemi hallgatók képzésében. Az épület aulájában rendszeresen kiállítások láthatók. 1991-ben elkészült a szabadpolcos Természettudományi Kutatóterem és Szakolvasó. A könyvtár a BME könyvtári hálózatának központja, s ezenkívül a matematikai és fizikai tudományterületek országos alapkönyvtára.
 
Az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (OMIKK) története
 
1883. június 24. Trefort Ágoston megnyitotta a Technológiai Iparmúzeumot (ma Rákóczi u. 5). A múzeum alapfeladata a gyűjtemények kialakítása mellett egy szakkönyvtár fenntartása, mely az "iparra vonatkozó hazai és külföldi szakmunkákból" állt.
 
1889-ben új épületbe költözik az állami ipariskolával együtt és a Technológiai Iparmúzeum könyvtárát egyesítik az Állami Közép-Ipartanoda könyvtárával.
 
1921-ben létrejön a m. kir. Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet a Technológiai Iparmúzeum és a budafoki Ipari Kísérleti és Anyagvizsgáló Intézet egyesítésével. A két intézmény könyvtárának összevonásával létrejön a Technológiai Intézet Könyvtára, amely 1923-tól Káplány Géza irányítása alatt erőteljes fejlődésnek indul.

1949-ben a Technológiai Könyvtárat (Központi Technológiai Könyvtár, KTK lett a neve) az időközben megalakult Műszaki Dokumentációs Központhoz (MüDK) kapcsolták, de az egyesítés csak formai volt. Ettől kezdve kezdi el a KTK saját fiókkönyvtári hálózatát kiépíteni.

1952-ben az intézmény elnevezését Országos Műszaki Könyvtárrá változtatják.
 
1982. január 1-től az OMFB elnökének 102/1981.sz. határozata értelmében az intézmény neve: Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (OMIKK) lett.
 
1994. március 29-én az OMFB elnöke, tárcanélküli miniszter, kiadta az OMIKK statútumát (alapdokumentumát).
 
1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről 3.sz. melléklete az OMIKK-ot országos szakkönyvtárként nevesíti.
 
1999. október 27-én a gazdasági miniszter kiadta az OMIKK új alapító okiratát.
 
2000. január 1-től az OMIKK felügyeleti szerve az oktatási miniszter, aki 2000. december 14-én aláírta az OMIKK alapító okiratának módosítását.
 
2001-ben a BME Könyvtár és Tájékoztatási Központtal fuzionált.

A könyvtár részletes történetét "A legnagyobb hazai műszaki könyvtár története" című elektronikus kiadványban dolgozta fel Emmertné Szerőczei Dóra:
http://www.omikk.bme.hu/tudtort/29/