Tudománytörténeti elemzés

Mint a szak szerinti statisztika is mutatja, a művek legnagyobb része a természet- és alkalmazott tudományok körébe tartozik. Ezen belül főként a matematikai, fizikai, kémiai témájú művek találhatók nagyobb számban.

A magyar nyelvű, illetve magyarországi nyomdákban nyomtatott művek többsége 18. századi. Ennek oka részben a magyar történelemben keresendő, részben pedig abban, hogy ebben a században válnak önálló szaktudománnyá a fent említett tudományágak.

A 15-18. századi szerzők általában nem tekinthetők egy-egy szakterület művelőinek, többségük több, ma már önálló szakterületet művelt. Közülük sokan polihisztornak tekinthetők. Az utókor szempontjából jeles műveik szerint mégis megpróbáltam egy-egy tudományterület keretében ismertetni munkásságukat.

Matematika

Az első magyarországi aritmetikai könyvek egyike Maróthi György : Arithmetica, vagy számvetésnek mestersége c. munkája. Ennek Maróthi György: Arithmetica, vagy számvetésnek mestersége nemcsak első, 1743-as, hanem második és harmadik kiadása is az állományban található, mindhárom Debrecenben látott napvilágot. Még a 19. században is szívesen használták egyes iskolákban jó érthetősége és ízes magyar nyelve miatt. Magyar matematikai szavai közül sokat ma is használnak. A könyv hatása nagy volt, komoly mértékben járult hozzá matematikai és természettudományi életünk további fejlődéséhez.[10] Maróthi György (1715-1744) a debreceni kollégium egyik legismertebb professzora volt.

Hatvani István (1718-1786) a 18. századi polihisztorok sorába tartozott. Közel negyven évig tanított, Debrecenben a matematika - filozófia tanszéket vezette. Kéziratai majdnem mind elvesztek. Egyetlen terjedelmesebb, Hatvani István: Introductio ad principia philosophiae solidioris nyomtatásban is megjelent műve filozófiai jellegű (Introductio ad principia philosophiae solidioris. Debrecen, 1757), melyből a könyvtár állományában egy példány található. Hatvani az első magyarországi matematikus, aki nemcsak ismerte a valószínűségszámítást, hanem alkalmazta is azt, a halandósági statisztikával kapcsolatban, tehát ő tekinthető az első politikai aritmetikával, illetve közgazdaságtannal foglalkozó tudósnak.[11] Tanított kísérleti fizikát, kémiát, talán műszaki tárgyakat is.

Hatvani Istvánnak "ördöngös" híre volt, varázsló hírével ruházták fel, holott Hatvanitól távol állt minden természetfelettiben való hit. Valószínűleg elektromos és kémiai kísérletei kelthettek babonás félelmet, de rosszindulatú rágalmazás is közrejátszott ördöngös hírének kialakulásában. Arany János és Jókai Mór fel is dolgozta a Hatvani-mondát.

Sipos Pál (1759-1816) sárospataki fizikaprofesszor a matematika területén szerzett nevet nemcsak Magyarországon, de külföldön is. Ez azért is jelentős, mivel munkásságát szinte teljes egészében itthon folytatta. A könyvtárban megtalálható műve a Beschreibung und Anwendung eines mathematischen Instruments für die Mechaniker, zur unmittelbaren Vergleichung des Circulbogen. Ezt a művet a berlini Akadémia adta ki és aranyéremmel jutalmazta.

Kiemelkedő 18. századi matematikai tankönyvek a muzeális állományban

Makó Pál (1724-1793) jezsuita, Nagyszombatban tanított.Makó Pál: Compendaria physicae institutio A felvilágosodás korában nem találunk még egy olyan magyar származású tudóst, aki a hazai pedagógia egészére és ezen belül a matematika oktatására olyan mély hatást gyakorolt volna.[12] Művei közül az állományban többek között megtalálhatók: Elementa matheseos purae... (Buda, 1778, 1793), Elementa geometriae purae (Buda, 1778), Compendiaria matheseos institutio... (két kiadásban, Bécs, 1766, 1771), A' mennykőnek mivoltáról, s' eltávoztatásáról való böltselkedés (Pozsony - Kassa, 1781) Physikalische Abhandlung von den Eigenschaften des Blitzes und den Mitteln wider das Einschlagen címen Bécsben 1772-ben, majd 1775-ben jelent meg az az értekezés, amelyet Makó hallgatója Retzer József, Makó füzeteiből németre fordított és kiadott, mielőtt a latin eredeti megjelent volna. A könyvtárban a második, 1775-ös kiadás van meg. Kétkötetes fizika tankönyvének két kiadása is a könyvtár birtokában van: Compendaria physicae institutio (Bécs, 1762-1763, 1766). Egyik tankönyvként használt művének (Institutiones arithmeticae... Buda, 1778, 1781, 1783, 1798, 1814) öt kiadása is megtalálható a gyűjteményben.

Dugonics András: A' tudákosságnak első könyve Jelentős személyiség volt Dugonics András (1740-1818) piarista szerzetes, matematikus egyetemi tanár, aki sokat tett a magyar matematikai szaknyelv megteremtéséért. Dugonics nem vett igénybe egyetlen idegen matematikai szót sem, és nem vitatható, hogy új magyar szavak megteremtésében komoly munkát végzett.[13] A' tudákosságnak könyve c. mű második kiadása, melyet a pozsonyi Landerer nyomdában 1798-ban nyomtattak, megtalálható az állományban.

Rausch Ferencet (1743-1816) Szénássy Barna A magyarországi matematika története c. munkájában jelentéktelen matematikai tankönyvek szerzőjeként említi. Mátrainé Zemplén Jolán A magyarországi fizika története a XVIII. században c. művében az első igazán nagy magyar tudósok, szakemberek között sorolja fel. A műegyetemi könyvtárban található művei: Arithmetica (Buda, 1797), Geometria practica in usum geometrarum Regni Hungariae et provinciarum eidem adnexarum (Buda, 1796), Idea specularium munimentorum breviter adumbrata (Buda, 1797), Descriptio brevis construendae fornacis, quae calorem pro arbitrio temperandum cum lignorum compendio admittit (Buda, 1797).

Ismert jezsuita volt Kaspar Schott , akinek Arithmetica practica generalis c. műve két kiadásban található az állományban (Nagyszombat, 1769, 1777).

Christian Wolf (1679-1754) a 18. század jelentős filozófusa volt. Magyarországon Wolf szerepe azért fontos, mert ahol hatott, ott hamarabb tudta áttörni a newtoni szemlélet a múlt század örökségeként megmaradt kartéziánizmust.[14] Művei közül a Compendium elementorum matheseos universae... (Kolozsvár, 1773) megtalálható a gyűjteményben.

Hadaly Károly (1743-1834) több hazai főiskolán tanított, többek között Nagyszombatban, Pesten. A hidrotechnikának egyik elismert szaktekintélye, aki ilyen tárgyú tanulmányai révén több külföldi tudományos társaság tagja volt.[15] Elementa hydrotechniae... (Pozsony, 1783 és 1798) és Elementa matheseos purae... (Pozsony, 1798-1799) c. művei találhatók az állományban.

Jánosi Miklós (1700-1741) jezsuita tanár a kolozsvári akadémián adott elő matematikát és filozófiát. A könyvtárban Trigonometria plana et sphaerica cum selectis ex geometria, et astronomia oroblematis (Kolozsvár, 1737) c. műve lelhető fel.

Königsacker József Königsacker József: Compendia arithmetica minus apud nos vulgata methodo scientifica proposuit et ad partium nostrarum usum accomodavit (1773-1797) 4 évig hirdette a pesti gymnasiumban Leibniz és Wolf philosophiáját és a mellett új methodus szerint készült mathematikai munkáival igyekezett a hazai gymnasiumoknak használni[16] Szinnyei által említett három műve közül a Compendia arithmetica minus apud nos vulgata methodo scientifica proposuit et ad partium nostrarum usum accomodavit + Appendix quam Compendis arithmeticis (Pest, 1794-1795) és a Scriptura duplex (doppia) sive scientia rationes ita ducendi, ut quantitas distinote et accurate determinetur (Pest, 1789) található meg az állományban.

Lucas a S. Edmundo a német származású matematikus, eredeti nevén Lucas Mösch, az első magyarországi piarista tartományfőnök két ismert műve közül az állományban szereplő az Arithmeticus practicus, utilitati publicae oblatus (Nagyszombat, 1697)

Iváncsics János: Universae matheseos brevis institutio theorico-practica, ex operibus PP. Societatis Jesu CollectaIváncsics János (1722-1784) 1752-55 években írta (valószínűleg Reviczky Antallal közösen) háromkötetes matematikai tankönyvét, amely az egyetemi oktatás vezérfonalául szolgált.[17] A mű egy példánya a műegyetemi könyvtárban megtalálható. (Universae matheseos brevis institutio theoretico-practica, ex operibus PP. Societatis Jesu collecta. 1-3. P. Nagyszombat, 1752-1770)

Tudománytörténeti szempontból feltehetőleg nem jelentős, de érdekes Madari István Compendiosa arithmetica practica c. műve. A könyv alcíme: Az-az: egy garastól fogva krajtzár' s polturánként két minémő mérték, vagy darab számszerént külömben az arendák; a szolgálati bérek; ugy a' törvényes hat pro cent. internesnek, az esztendőnek egy része; szerént való tabellák. Vácott jelent meg 1775-ben.

A könyvtár gyűjteményében található egy Budán, 1789-ben nyomtatott logaritmustáblázat is (Tabulae logarithmorum numerorum naturalium cum canone sinuum et tangentium.)

Fizika

A 18. század latin nyelvű tankönyvirodalma Magyarországon

Az első főiskolai tankönyvek Szathmári Mihály és Tőke István munkái. A 17. század végén és a 18. század első évtizedeiben a protestáns iskolákban is jelentkeztek dogmatikus elemek, mereven ragaszkodtak a kartéziánus elvekhez. Ezt a tényt tükrözi Szatmári Mihály marosvásárhelyi tanár 1719-ben kiadott kartéziánus szellemben írt, hiányt pótló latin nyelvű tankönyve. Előrelépést jelentett Tőke István nagyenyedi tanár 1736-ban Nagyszebenben megjelent latin nyelvű könyve. Könyvében elsőként kapcsolta egybe a fizika oktatását a kísérletekkel. Több, mint száz kísérletet bemutató munkájával Tőke Baconhez közeledett, de a kísérletekhez descartes-i magyarázatot fűzött. [18]

Szathmári (Paksy) Mihály (1681-1744) Gyulafehérváron és Marosvásárhelyen volt professzor, később, haláláig a Sárospataki Kollégium igazgatója. Physica contracta juxta principia Neotericorum, in usus (Kolozsvár) 1719-ben megjelent művében, - mely a műegyetemi könyvtárban is megtalálható, - jelenik meg először Newton neve, ha negatív tárgyalásban is.[19]

Tőke István: Institutiones philosophiae naturalis dogmatico-experimentalis...Tőke István írta Institutiones philosophiae naturalis dogmatico-experimentalis...(Nagyszeben, 1736) címmel az első magyarországi kísérleti fizika tankönyvet.[20] Tőke István könyve a 18. században egyike a magyarországi fizika irodalom legértékesebb és legérdekesebb dokumentumainak.[21]A mű egy példánya az állományban megtalálható.

Az első nagyszombati tankönyvek Ádány András, Jaszlinszky András és Reviczky Antal munkái.[22]

Jaszlinszky András (1715-1783) jezsuita Institutiones physicae in usum disciplorum concinnata . 1. P. Physica generalis. 2. P. Physica particularis c. művének két kiadása (Nagyszombat, 1756, 1761) fellelhető az állományban.

Reviczky Antal (1723-1781) jezsuita tanár volt, Nagyszombatban és Budán tanított. Valószínű társszerzője (Iváncsics Jánossal) egy háromkötetes matematikai kompendiumnak.[23] Az állományban szintén megtalálható Elementa philosophiae naturalis c. műve két kötetben (1. P. Physica generalis. 2. P. Physica particularis), amely Nagyszombatban jelent meg 1757-1758-ban.

Érdekes darabja a gyűjteménynek Lipsicz Mihály Statica című Lipsicz Mihály: Statica munkája, amely 1740-ben jelent meg Kassán. Jellegzetes műfaj tagja a mű: doktori értekezés. A 18. században a jezsuita akadémiákon a hallgatók doktori avatására egy-egy professzor írt értekezést, akinek neve gyakran más tanárokkal együtt szerepelt a művön. Így a szerzőség megállapítása meglehetősen nehéz. Lipsicznek egy csillagászati munkája is a könyvtár birtokában van. Ez a Kassán, 1741-ben megjelent Hungaria coelestis astronomiam et chronologiam in synopsi complectens.

Domin József Ferenc (1754-1819) jezsuita, több magyarországi akadémián tanított. Fő kutatási témául az elektromosság gyógyításban való felhasználását választotta. Két művében fejtette ki ezzel kapcsolatos elképzeléseit, az Domin József Ferenc: Dissertatio Sono campanarum fulmina promoveri polius, quam prohiberi, prolhesio habitaArs electricitatem aegris tuto abhibendi című könyvének 2. kiadása (Pest, 1796) és a Lampadis electricae optimae notae descriptio eaque utendi ratio (Pest, 1799) megtalálható az állományban. Az állományban is meglevő Dissertatio Sono campanarum fulmina promoveri polius, quam prohiberi, prolhesio habita (Pécs, 1786) címen írt értekezésében arról írt, hogy harangozással nem lehet védekezni a villámcsapás ellen. Domin József Ferenc lett 1791-ben Horváth János utóda a pesti egyetem fizikai és mechanikai tanszéken.

A 18. század egyik legtermékenyebb tankönyvírója volt Horváth János (1732-1799) jezsuita szerzetes. Filozófiát, fizikát, mechanikát oktatott. Horváth János mechanikai munkásságában és néhány művében jelentősen előrelépett elődeihez képest. A műegyetemi könyvtár régi állományában számos más Horváth-mű között két tudománytörténeti jelentőségű is megtalálható: az Elementa physicae opus novis elaboratum curis, et a prioribus ed. diversum (Buda, 1790) és az Institutiones physicae generalis...(Eger, 1774)

Martinovics Ignác Martinovics: Praelectiones physicae experimentalis (1755-1795) a magyar jakobinusok vezére, bölcseleti és teológiai doktor, ferencesrendi szerzetes volt. Mozgalmas életű és feltehetően nehéz természetű ember volt. A szerzetesi fegyelmet nehezen viselte, amikor kinevezték a lembergi akadémiára a fizika tanárának, kilépett a ferences rendből. Később a pécsi akadémiára, majd a pesti egyetemre pályázott tanárnak. Horváth János nyugdíjazása miatt megüresedő professzori állást pályázta meg, de az exjezsuita professzorok szakmai okokra hivatkozva megakadályozták katedrához jutását (Horváth utóda végül Domin József lett.)

A műegyetemi könyvtár állományában Martinovicsnak egy háromkötetesre tervezett fizika tankönyvének első kötete található meg. (Praelectiones physicae experimentalis. 1. tom. Leopoli, 1787). A mű harmadik kötete feltehetőleg nem készült el, legalábbis Magyarországon nem található példánya. Bár a tankönyvet, - mint Martinovics Ignác személyét és működését is, - komoly kritikák és ellenszenv kísérték a kortársak részéről, a mű nem tekinthető rosszabbnak, mint a kor többi tankönyve. Martinovics e művében először jelenik meg a fizikai kémia szó és fogalom, mégpedig abban a helyes értelmezésben, amely lényegében csak mintegy száz év múlva valósul meg. Mindez már önmagában is mutatja, hogy Martinovics helyesen ismeri fel a természettudományok fejlődési tendenciáit.[24]

Martinovics Ignác politikai téren a polgári átalakulás híve volt. 1794 tavaszán titkos szervezetben tömörítette a hazai nemesi reformereket (Reformátorok Társasága) és a radikális, jakobinus eszmék híveit (Szabadság és Egyenlőség Társasága), azzal a céllal, hogy forradalmi úton vívják ki a független köztársaságot, majd a reformerek félreállításával a teljes polgári átalakulást. A szervezkedés mintegy 150-200 tagot számlált, amikor 1794. júl. 24-én a rendőrség Martinovicsot Bécsben elfogta, majd vallomása alapján előbb a titkos társaságok igazgatóit, az év végén pedig félszáz tagját letartóztatta. A magyar jakobinusok elleni perben felségsértésért és hazaárulásért a bíróság halálra ítélte, s a négy igazgatóval együtt a Vérmezőn lefejezték. [25]

Pankl Máté (1740-1798) jezsuita Horváth János követője volt. 1777-ben a nagyszombati akadémia filozófia professzora lett, majd a pozsonyi akadémián tanított fizikát és mezei gazdaságtant. Itt az oktatás színvonala nem volt túlságosan magas, de egyes kiváló tanárok azért akadtak. Pankl is ezek közé tartozott.[26] Tankönyvének második része kémia tankönyvnek tekinthető, ebben a műben jelenik meg először a kémia önállóan. A mű a Compendium institutionum physicarum, quod in usum suorum auditorum conscripsit . 1-3. P. (Pozsony, 1790), melynek 2. kiadása (Pozsony, 1793) és 3. kiadása (Buda, 1797-1798) is megtalálható az állományban.

A könyvtárban Pankl mezei gazdaságtan tankönyve (Compendium oeconomiae ruralis, 2. kiad. Pozsony, 1793) is megtalálható.

Itt kell megemlíteni azt a névtelenül megjelent, gimnáziumok számára készült tankönyvet, amelyből két példányt a könyvtár is birtokol. A mű jelentősége, hogy a természettudományok területén igen kevés középfokú oktatást segítő tankönyv egyike. (Faciliora physicae elementa in usum gymnasiorum per Regnum Hungariae, et provincias eidem adnexas. Buda, 1778) Rövidsége ellenére sok kémiát tartalmaz, szoros kapcsolatban a hőtannal, sőt a fénytannal is.[27]

Radics Antal (1726 v. 1725 -1773) jezsuita tanár Nagyszombatban és Budán működött. Két fizikai munkája előzi meg az állományban megtalálható Radics Antal: Institutiones physicae in usum disciplorum conscriptae nagyobb terjedelmű, a teljes fizikát tárgyaló tankönyvét (Institutiones physicae in usum disciplorum conscriptae. 1-2. P. Buda, 1766) A[z ezerhétszáz]negyvenes évek végén, s az ötvenes évek elején viszont már egészen más szemléletű, szokás szerint kémiát is tartalmazó fizikai tankönyvek, dolgozatok látnak napvilágot, pl. Radics Antalnak 1766-ban Budán napvilágot látott fizikája.[28] Másik a gyűjteményben lévő könyve az Introductio in philosophiam naturalem, theoriae P. Rogerii Boscovich accommodata, et in usum auditorum philosophiae conscripta. Buda, 17--)

Benyák Bernát (1745-1829) piarista pap, tanár, író volt, elsőként tanította a pesti líceumban magyar nyelven a bölcseletet. 1784-ben Pesten megjelent munkája található az állományban. Címe: Ratiocinium philisophicum super libertate ingenii humani in philosophando.

Molnár János: A' természetiekről Nevvton tanítványainak nyomdoka szerént Az első magyar nyelvű fizikakönyvnek - A' természetiekről Nevvton tanítványainak nyomdoka szerént (Pozsony - Kassa, 1777) - két példánya is fellelhető az állományban. A mű szerzője Molnár János jezsuita, egyike a 18. század kiváló polihisztorainak, aki az ország számos városában tanított különböző tantárgyakat.

Első művében, - melyből szintén két példány található a műegyetemi könyvtár állományában, - időmértékes versekben ismerteti az ókori műalkotásokat. Molnár János A régi jeles épületekről (Nagyszombat, 1760) című könyve az első magyar nyelvű művészettörténet, amelyben a régi világ jeles épületeit mutatja be a világ kezdetétől a Római Birodalomig.[29]

Élete utolsó 20 évét az irodalomtudomány kutatásának szentelte. Legnagyobb műve a Magyar könyv-ház (Pozsony - Pest, 1783-1794), 22 kötetből álló munka. Ennek a műnek három kötete megtalálható a könyvtárban. Három részből álló latin nyelvű természetrajzi munkája (Oryctologicon. Complexum historiam naturalem mineralium. Buda, 1780, Zoologicon. Complexum historiam naturalem animalium. Buda, 1780, Phytologicon. Complexum historiam naturalem vegetabilum. Buda, 1780) szintén szerepel az állományban. Kiváló pedagógus, fizikus és teológus volt. Talán a magyar nyelv területén végzett munkája tekinthető a legjelentősebbnek.

A magyarországi csillagászat fejlődése a 18. században

Hell Miksa (1720-1792) jezsuita tanár, 1755-től a bécsi udvari obszervatórium igazgatója volt. Bár Bécsben működött, mindig kapcsolatban Hell Miksa: Elementa arithmeticae numericae, et literalis, philosophiae naturali ancillantia, ad praefixam állt a magyarországi intézményekkel, ezért joggal tekinthető a hazai csillagászat megteremtőjének.[30] 1768-ban VII. Keresztély dán király megbízásából Sajnovics Jánossal Norvégia északi részére utazott a Vénusznak a Nap előtti átvonulását megfigyelni. Ennek a csillagászati megfigyelésnek az eredményeként ő tudta először helyesen kiszámítani a Nap-Föld távolságot. Tankönyvírói munkássága jelentős, matematikai, fizikai és csillagászati könyvei ismeretesek. Több műve szerepel a műegyetemi könyvtár muzeális állományában, köztük matematikai és csillagászati témájúak. (Elementa arithmeticae numericae, et literalis, philosophiae naturali ancillantia, ad praefixam Kolozsvár, 1755, Monumenta, aere perenniora inter astra ponenda... Bécs, 1789)

Sajnovics János (1733-1785) nyelvész volt. Hell Miksával közösen szerkesztette a nagyszombati csillagda évkönyveit. A Budán 1780-ban elkészült csillagvizsgálót Hell Miksával és Weiss Ferenccel közösen irányították. Sajnovics Jánosnak önálló csillagászati munkái is napvilágot láttak. Közülük egy a könyvtár állományában megtalálható (Idea astronomiae honoribus regiae universitatis Budensis dicata. Buda, 1778)

Mártonffi Antal: Initia astronomica speculae Batthyanianae Albensis in TransilvaniaMártonffi Antal (? - 1799) a gyulafehérvári csillagda vezetője volt. Bécsben tanult Hell Miksánál, ahova a gyulafehérvári csillagda alapítója, Batthyány Ignác püspök küldte. Initia astronomica speculae Batthyanianae Albensis in Transilvania című munkája (Gyulafehérvár, 1798) egyike a kor legjobb műszerleírásainak[31]. A könyv a műegyetemi könyvtárban is megtalálható.

A könyvtár katalógusában az Astronomiae physicae juxta Newtoni principia breviarium (Nagyszombat, 1760) c. mű szerzőjeként az 1950-es években készült bibliográfiai leírás Ranics Istvánt jelöli meg. A könyv mai álláspont szerint Weiss Ferenc (1717-1785) matematikus, csillagász műve. Weiss a nagyszombati, később a budai csillagvizsgáló vezetője volt. Mátrainé Zemplén Jolán A magyarországi fizika története a XVIII. században című könyvében erről a munkáról így ír: "Nehéz a szerző megállapítása egy címében asztronómiát ígérő, de tartalmában mechanikát nyújtó 1760-as nagyszombati disszertációban. Sem a doktoráló, sem a professzorok egyike munkájaként nem tartják nyilván a különféle bibliográfiák." "Az eddig Magyarországon teljesen ismeretlen könyvre a szerző (Mátrainé Zemplén J.) Nagyszombatban a Spolok Sv. Vojtecha könyvtárában bukkant rá." (Megjegyzendő, hogy a műegyetemi példány az Országos Széchényi Könyvtár másodpéldányaként került a gyűjteménybe.)

Ma az ismeretterjesztő kifejezést használnánk Jeney György : Természet-könyve. A' hortobágyi pásztor és a' természetvizsgáló (Pest, 1791) című munkája kapcsán. A szerző művét így jellemzi: "a nem tudósok kedvekért".

Kémia

Stoker Lőrinc budai orvos volt az első, aki Magyarország területén vízvizsgálatot végzett. (Thermographia Budensis. 2. ed. Buda, 1729)

Torkos Justus János (1699-1770) többek között Besztercebányán tanult Bél Mátyásnál. Torkos Justus János: Sal minerale alcalicum nativum Pannonicum Gyógyszerkészítést, orvostudományt tanult. Vízvizsgálatai lényeges előrelépést mutattak a korábbi elemzésekhez képest. A könyvtár állományában négy Pozsonyban megjelent műve található, a pöstyéni és dunaalmási gyógyvizek vizsgálatáról írt könyvei (Schediasma de thermis Pöstheniensibus. 1745, Thermae Almasienses, quoad earum situm, aspectum contenta... Pozsony, 1746). Érdemei között feltétlenül beszélnünk kell arról is, hogy először ő írta le tudományosan a hazai sziksót (Sal minerale alcalicum nativum Pannonicum. Pozsony, 1763)[32].

A fentieken kívül egy német nyelvű műve van még a könyvtár birtokában (Bericht von der königlichen des Königreichs Hungarn Freystadt, Pressburg, Lage, Wässern und Luft. Pozsony, 1764)

Szentiványi Márton (1633-1705) jezsuita, változatos életű polihisztor volt. Életműve szinte összefoglalása a 17. század tudományának. A műegyetemi könyvtár állományában Oeconomia philosophica, ex tribus tomis c. nagyszombati kiadású 1754-es kiadású könyve található.

A kémia szempontjából érdekes tárgy, a természetrajz. A budai, majd pesti egyetemen Piller Mátyás, később Mitterpacher Lajos oktatta. Tankönyveiket a királyi akadémiákon és a gimnáziumokban is használták.

Piller Mátyás (1733-1788) exjezsuita, először a bécsi Theresianumban, Piller Mátyás-Mitterpacher Lajos: Iter per Posegnam Sclavoniae provinciam, mensibus Junio, et Julio anno 1782. susceptum a Mathia Piller et Ludovico Mitterpacher később Budán és Pesten természetrajzot, állattant és ásványtant tanított. Elementa historiae naturalis... 1-3. P. művének mindkét kiadása (Buda, 1778, 1780-1781), Mitterpacher Lajossal közösen írt könyve (Iter per Posegnam Sclavoniae provinciam, mensibus Junio, et Julio anno 1782. susceptum a Mathia Piller et Ludovico Mitterpacher. Buda, 1783) egy példányban szintén megtalálható a gyűjteményben.

Mitterpacher Lajos (1734-1814) exjezsuitaként Budán, később Pesten természetrajzot, matematikai földrajzot, mezőgazdaságtant és technológiát adott elő. 1801-ben az egyetem rektora volt. Mitterpacher Lajos természetrajzi könyveinek ásványtani részében teljes leíró kémiát ad.[33]

Compendium historiae naturalis c. Budán, 1799-ben megjelent könyvéről Szinnyei József megjegyzi a növényeket ekkép osztályozta: fák, pálmák, füvek, hagymák, dudvák, harasztok, mohok és gombák. Tehát még 1799-ben is így tanítottak az egyetemen.[34] Ezen a munkán kívül Elementa rei rusticae in usum academiarum Regni Hungariae conscripta. 1-3. P. (Buda, 1779-1794), Physikalische Erdbeschreibung (Bécs, 1789) című művei vannak az állományban. Mitterpacher műve a névtelenül megjelent magyar nyelvű mezőgazdasági tankönyve (A len és kender művelésről való oktatás a mezei embernek hasznára. Buda, 1789)

Grossinger János (1728-1803) jezsuita szerzetes, később világi pap, humán tárgyakat és teológiát tanított. Emellett természetrajzzal is foglalkozott, ilyen gyűjteményt állított fel Kassán. Grossinger nevéhez fűződik az első kísérlet arra, hogy hazánk egész természetrajzát részletes áttekintésbe foglalja össze, feldolgozván benne a korábbi - szinte teljes - szakirodalmat.[35] Természetrajzi munkájának öt kötete jelent meg nyomtatásban, a további kötetek kéziratban maradtak. (Universa historia physica.... Pozsony - Komárom, 1793-1794)

Az ásványtan területén meglehetősen későn, az 1780-as évektől kezd kialakulni a magyar szaknyelv. Az első magyar nyelvű, Benkő Ferenc: Magyar minerologia, az az a' kövek' 's értzek' tudományaásványtannal foglalkozó mű Benkő Ferenc munkája. Benkő Ferenc (1745-1811) ásványtant oktatott a nagyenyedi református kollégiumban. Nagyenyeden, majd Jénában és Göttingenben tanult. A műegyetemi muzeális gyűjteményben két műve szerepel (Esztendőnként ki-adott, parnassusi időtöltés. Nagyszeben - Kolozsvár, 1790-1794, Magyar minerologia, az az a' kövek' 's értzek' tudománya. Kolozsvár, 1786. 2 pld.-ban). Az utóbbit a hazai kémia történetében különösen számontartják.

Werner Ábrahám művét (Von den äusserlichen Kennzeichen der Fossilien) Benkő Ferenc fordította le magyar nyelvre és egyben kibővítette. Ennek a fordításnak második kiadása (A' köveknek és értzeknek külső megesmértető jegyeikröl irott szép, és igen hasznos könyvetskéje. Kolozsvár, 1784) megtalálható a gyűjteményben.

A magyar szaknyelv kialakulásában jelentős szerepe volt Zay Sámuel orvosdoktornak, megyei főorvosnak, aki saját költségén adatta ki Magyar mineralógia... c. művét (Komárom, 1791), mely a könyvtár állományában is megtalálható.

Mátyus István: Ó és új diaeteticaAz első erdélyi vízvizsgálók egyike Mátyus István (1725-1802) Maros és Küküllő megyék főorvosa, a marosvásárhelyi kollégium tanára. Fő művének (Ó és új diaetetica, Pozsony 1787-1793) második kiadása megtalálható az állományban. A mű egyik jelentősége, hogy ő közölt először a köznép számára is érthetően, magyar nyelven beszámolót kémiai elemzésekről.[36]

Österreicher Manes József (1756-1832) orvos, nagy érdemei voltak a gyógyfürdő népszerűsítésében. A napjainkig vitatott Winterl Jakab tanítványa volt A könyvtár állományában fellelhető disszertációjában (Analyses aquarum Budensium. Buda, 1781) Österreicher tanára, Winterl Jakab analitikai módszerét ismertette.

Nyulas Ferenc (1758-1808) jelentős személyiség volt a kémiában és az orvostudományban egyaránt. Kolozsvárott, Bécsben és Pesten végzett orvosi tanulmányokat. Az erdélyi gyógyvizekről és kiemelten a Radna gyógyvízforrásainak elemzéséről írta három kötetes magyar nyelvű munkáját (Az Erdély-országi orvos vizeknek bontásáról közönségesen . Kolozsvár, 1800).

Kémiai szempontból a második kötet a legérdekesebb, ebben ugyanis egyéni vízvizsgálatait, a korabeli irodalommal olykor szemben álló egyéni nézeteit fejtette ki. Már az maga, hogy véleményét teljes határozottsággal fejti ki a legnagyobb tekintélyek szavával szemben is, bizonyítja mélyen megalapozott kémiai tudását [37]

Nyulas Ferenc tette meg az első jelentős lépést a kémiai magyar szaknyelv megteremtésére.

A 17. század egyetlen teljes meteorológiai könyvét Hevenesi Gábor (1656-1715) írta, aki kiemelkedő alakja volt a magyar irodalomnak. Híres hitvitázó, etikai, történelmi és földrajzi munkák szerzője. Meteorológiai művének (Meteora rationibus et experientiis physicis illustrata) 1728-as Nagyszombatban kiadott második kiadása megtalálható a gyűjteményben.

1714-től a pozsonyi evangélikus lyceum rektora, a magyar tudománytörténet kiemelkedő alakja volt Bél Mátyás (1684-1749). Elsőnek kutatta a magyar nyelv, a magyar történelem eredetét és - ami a legfontosabb - elsőnek próbálta megírni Bél Mátyás: Compendium Hungariae geographicum...Magyarország teljes földrajzát, természetrajzát, messze szétágazó, széles körű helyszíni tanulmányok alapján.[38] A műegyetemi könyvtárban a Compendium Hungariae geographicum... című mű négy pozsonyi kiadása található. A harmadik és negyedik kiadás kolligátum, a munka Bél Mátyás: Compendiolum regnorum Slavoniae, Croatiae, Dalmatiae, Galliciae, et Lodomeriae, magnique principatus Transilvaniae geographicum című művével van egybekötve. Ezeken kívül két külföldön megjelent mű: Notitia Hungariae novae historico-geographica, divisa in partes quatour 1-2. tom. (Bécs, 1735-1736) és a Hungariae antiquae et novae prodromus... (Nürnberg, 1723).

Tomka Szászky János (1700-1762) evangélikus lelkész és gimnáziumi tanár volt. Bél Mátyás mellett működött a pozsonyi gimnáziumban. Művei közül az Introductio in orbis antiqui et hodierni geographiam... (2. ed. Pozsony - Kassa, 1777) és az Introductio in orbis hodierni geographiam... (Pozsony, 1748) találhatók az állományban.

Kászonyi András: Magyar országból tett velentzei utazásA könyvtár birtokában van Korabinszky János Mátyás történetföldrajzi munkája (Geographisch-historisches und Produkten Lexikon von Ungarn... Pozsony, 1786), Kászonyi András érdekes műve (Magyar országból tett velentzei utazás. Pozsony - Pest, 1797), és a Hermannstadtban (Nagyszeben) 1792-ben nyomtatott német nyelvű Erdélyről szóló mű (Der Siebenbürgische Sammler).

Műszaki tudományok

A 18. század legnagyobb polihisztora volt Kempelen Farkas (1734-1804). A sakkozógép feltalálójaként híre bejárta a világot, az előkelő szalonoktól a tudományos társaságokig, Kempelen Farkas: Mechanismus der menschlichen Sprache nebst der Beschreibung seiner sprechenden Machineaz uralkodóktól az egyszerű emberekig mindenütt csodálták masináját. Kempelen ezen felül egyaránt tekinthető építész, vízépítő és gépészmérnöknek. Óriási munkát végzett az ország kulturális, szociális és gazdasági felemelkedéséért. A Martinovics-féle összeesküvésben való részvétel gyanúja miatt nyugdíjazták, addigi anyagi nehézségei tovább növekedtek. További kísérleteihez a sakkozógép adta meg az anyagi hátteret. Kempelen Farkas sakkozógépe csodálatos mechanikai szerkezet volt, melynek működését sok tudós vizsgálta, hogy a nyitjára rájöjjenek. Rendkívül sajnálatos, hogy a gép a 18. század végén, állítólag Philadelphiában elveszett, így ma már lehetetlen a masina vezérlésének megismerése.

A gőzgépével kapcsolatos kísérletei nem vezettek eredményre, pedig elképzelése Watténál is magasabbrendű volt. Az ún. beszélőgépe, - melyen egész életében dolgozott, - és erről írt könyve volt a legnagyobb tudományos teljesítménye. A mű megtalálható a könyvtár állományában (Mechanismus der menschlichen Sprache nebst der Beschreibung seiner sprechenden Maschine. Bécs, 1791)

Kempelen e munkája nemcsak a maga korában volt egyedülálló, hanem ma is minden hangfiziológiai tanulmány alapvető kézikönyve. [39]

Segner János András (1704-1777) polihisztor: orvos, csillagász, botanikus, matematikus, filozófus, de főként fizikus volt, a merev testek és a folyadékok mechanikájának területén fejtett ki eredményeket. Életének jelentős részét Németországban töltötte, Göttingenben kötött barátságot a nagy matematikussal, Eulerrel. Euler ajánlására lett a pétervári akadémiának tiszteletbeli tagja, majd az akadémia professzora. A műegyetem állományában három műve található: Cursus mathematici (1-5. P. Halle - Magdeburg, 1756-1768), De causa gravitatis Redekariana (Göttingen, 1738), Elementorum analyseos infinitorum (Halle - Magdeburg, 1761)

Nevét általánosan ismertté a hatás-ellenhatás elvének felhasználásával konstruált kerék (1750) tette, ennek matematikai elméletével Euler több értekezéséban is foglalkozott.[40]

Kempelen Farkas: Mechanismus der menschlichen Sprache nebst der Beschreibung seiner sprechenden MachineÉrdekes Landgráf Ádám két műve, mely a gyűjteményben szerepel: egy német és egy magyar nyelvű habán kerámiával, mint építőanyaggal foglalkozó könyv (Beschreibung des Habaner Strohdaches.Pozsony, 1772; Habán fedél.... Pozsony, 1772) A szerző uradalmi igazgató volt gróf Zichy Miklósnál és báró Zay Péternél.

Gautier, Hubert francia szerző műve (Traité de la construction des chemins) Kováts Ferenc fordításában jelent meg. (Az utak, és utszák' építésének módja. Pozsony - Kassa, 1778). A könyv három példányban található meg a könyvtár muzeális gyűjteményében.

Orvostudomány

Pápai Páriz Ferenc: Pax corporis...Az első nyomtatásban is megjelent magyar nyelvű orvosi könyv Pápai Páriz Ferenc Pax corporis, Az-az az emberi test nyavalyáinak okairól, fészkeiről, 's azoknak orvoslásának módgyáról való tracta c. műve. Ezzel a könyvével, mint maga írja később, "az magyarnál azelőtt soha nem taposott útra" lépett, a természettudományi gondolkodást és a népfelvilágosító törekvést egységbe fogva.[41] A mű 1774-es kolozsvári kiadása szerepel a könyvtár állományában.

Pápai Páriz Ferencnek másik a gyűjteményben megtalálható műve a latin-magyar, magyar-latin szótár: Dictionarium latino-hungaricum (Nagyszombat, 1762).

Mezőgazdaság, állattenyésztés

Az állományban a mezőgazdaság és állattartás témakörébe tartozó művek többsége a 18. század utolsó évtizedeiben megjelent magyar nyelvű könyvekből áll.

Fekete Gergely : A jó gazda-ember... (Pozsony - Pest, 1798). A műnek második kiadása is megtalálható az állományban (Pozsony - Pest, 1804).

Nagyváthy János : A ' szorgalmatos mezei gazda. (Pest, 1791).

Szabó József (1742-1801) jezsuita szerzetes, majd lelkész, az első magyar gabonanemesítő. Vátzi gabona (Vác, 1793) című könyvének magyar és német nyelvű változata is megtalálható a gyűjteményben (Waitzner Getreide. Vác, 1793), azonkívül a sárgadinnye termesztéssel foglalkozó műve (Cultura peponum figuris aeneis illustrata. Buda, 1790).

Tessedik Sámuel: A' paraszt ember Magyar Országban, mitsoda és mi lehetne, egy jó rendbe-szedett falunak rajzolatjával egyetemben Tessedik (Theschedik) Sámuel (1742-1820) evangélikus lelkész, Szarvason alapított gyakorlati gazdasági iskolát, amely megszakításokkal 25 évig működött. Megszűnése után a keszthelyi Georgikon veszi át szerepét. A Georgikon vezetését Tessedik Sámuel nem vállalta. A műegyetemi könyvtárban megtalálható műve: A' paraszt ember Magyar Országban, mitsoda és mi lehetne, egy jó rendbe-szedett falunak rajzolatjával egyetemben (Pécs, 1786).

A nyugati eredmények Kelet-Közép-Európába közvetítését nagyban szolgálja Johann Wiegand, aki maga is a váltógazdaság, takarmány- és ipari növények termesztésének híve volt. Munkája magyarul Az austriai paraszt iffjuságot a' jól rendeltt mezei gazdaságra oktató kézi könyvetske (Pozsony, 1774) címen a bihari Szilágyi Sámuel fordításában jelent meg.[42]

Az állattartás témakörben található érdekes művek:

Fugger Márk: A' lovak neveléséről írtt könyve (Bécs, 1786), Német Mihály : A' selyem juhokról (Pest, 1791), Tapasztalásból merétett oktatás, melly tanít miképpen a' juhok, a jó gondviselés által a' legtökélletessebb állapotra hozattatthatnak (Pozsony, 1774)

Az egyik legjelentősebb méhészkönyv Gedde János: Angliai méhes kert második magyar nyelvű kiadása (Eger, 1768) A szerző John Gedde neves angol méhész volt, könyvét Szathmáry Király György fordította le.

Megtalálható az állományban Plessing József Magyar mezei és házi gazdaságnak kalendárioma (Pest, 1796).

Társadalomtudományok

Székely István Chronica ez vilagnak yeles dolgairólA műegyetem muzeális gyűjteményének legkorábbi magyar nyelvű darabja Székely István Chronica ez vilagnak yeles dolgairól című könyve (Krakkó, 1559), amely a Bibliára alapozott világkrónika. (RMK 384)

Káldi György az ellenreformáció idején készítette el bibliafordítását, amely Szent Biblia címen Bécsben, 1626-ban jelent meg. Ennek egy példánya szerepel a könyvtár muzeális állományában. (RMK 551)

Szenczi Molnár Albert a magyar nyelv művelését tűzte ki célul. Háromnyelvű, latin-görög-magyar szótárának Heidelbergben 1621-ben megjelent kiadása található a könyvtárban (Lexikon Latino-Graeco Ungaricum. 1-2. Tom.) (RMK 513)

A Nürnbergben, 1708-ban megjelent négynyelvű szótárának egy példánya szintén szerepel az állományban.(Dictionarium quadrilingve. 4. ed. locupl. 1-2. P.) (RMK 1749)

Pázmány Péter (1570-1637) a magyarországi ellenreformáció fő alakja. Író, hittérítő, stílusművész volt. Hodoegus. Igazsagra vezerloe kalauz című művének 3. jav., pozsonyi, 1637-ből való kiadása található az állományban. (RMK 673). Fő műve, az Isteni igazságra vezérlő kalauz nemcsak a teológia világának kitűnő összefoglalása, hanem a kor ismereteinek is enciklopédiája. S közben ízes kifejezések tárháza. [43]

Bod Péter: Szent Irás' értelmére vezérlő magyar leksikonBod Péter (1712-1769) református lelkész, gr. Teleki Józsefné gr. Bethlen Kata udvari papja, könyvtárának gondviselője volt. A Szent Irás' értelmére vezérlő magyar leksikon Kolozsvárott, 1746-ban megjelent első kiadása megtalálható a műegyetemi könyvtár állományában.

Baróti Szabó Dávid (1739-1819) jezsuita pap, költő három műve szerepel a gyűjteményben. A Kisded szótár első és második kiadása (Kassa, 1784, 1792) és a Paraszti majorság, mellyet Vanierből hat lábbal mérséklett magyar versbe foglalt (1-2. r. Pozsony - Kassa, 1779-1780). Baróti Szabó Dávid próbálta meg először a klasszikus versmérték alkalmazását a magyar nyelvre, a székely nyelv sajátosságait véve alapul.

Nádasdy Ferenc (1623-1671) országbíró, a "magyar Krőzus", bibliofil. Köztudott, hogy 1664-ben Nürnbergben támogatásának köszönhetően jelent meg a talán legdíszesebb 17. századi magyar vonatkozású könyv, a Mausoleum Potentissimorum, közkeletű elnevezéssel Nádasdy-Mausoleum, melynek hatvan rézmetszetes képe a magyar vezérek és királyok portréját tartalmazza[44] A mű egy példánya fellelhető a könyvtárban.

Katona István (1732-1811) bölcseleti doktor, jezsuita pap, apát kanonok. Tanított több helyen a gimnáziumok alsó osztályaiban, a nagyszombati főiskolában egyetemes és magyar történelmi előadásokat tartott. Legkedvesebb foglalkozása a hazai történelem kútforrásainak tanulmányozása volt. Munkái közül a 23 kötetes Historia critica regum Hungariae stirpis mixtae (Buda etc., 1788-1817) található a muzeális állományban. A mű nem egyszerű elbeszélése a történeti eseményeknek, hanem gondos összeállítása a hazai s külföldi emlékeknekMint kevés példányban nyomtatott mű, ma egyike a legritkább és legdrágább műveknek, különösen ritkák a 4., 5., 20. és 21. kötetei[45]

Istvánffy Miklós (1538-1615) alnádor, Oláh Miklós egri püspök pártfogoltja, a paduai egyetemen Zsámbokinak öt évig tanítványa volt. Hazatérte után Oláh titkára lett, annak haláláig töltötte be ezt a tisztséget. Az ország rendes bírója volt, de a törvénytárt többször fegyverrel cserélte fel. Művének elkészítésére Pázmány Péter szólította fel. Az állományban az 1724-es Kölnben megjelent kiadása található meg. (Regni Hungarici historia...).

Heltai Gáspár: Magyar krónikaFeltétlenül meg kell említeni Heltai Gáspár Magyar krónika c. művét, amelynek 1789-es győri kiadása szerepel a gyűjteményben, és Gvadányi József művét A' mostan folyo Ország Gyűlésének satyrico criticé való leírását (Lipcse, 1791).

Szólni kell még egy fontos műfajról, - a gimnáziumi és középszintű tankönyvekről, - melyek közül több is megtalálható az állományban. A 18. században használatban voltak még a latin nyelvű tankönyvek is, de egyre több magyar nyelvű könyvből tanultak a diákok. Főként a protestánsok törekedtek arra, hogy magyar nyelven oktassák a természettudományokat.

Piller Mátyás a szerzője az Elementa historiae naturalis... 1-3. P. c. műnek (Buda, 1778, ill. 1780-1781) A Ratio Educationis által előírt latin nyelvű természetrajz tankönyv Ezt használták az ország összes katolikus gimnáziumában. [46]

Makó Pál: Institutiones arithmeticae...Makó Pál műve az Institutiones arithmeticae... 1-3. P. c. munka, melynek öt kiadása található a gyűjteményben (Buda, 1778, 1781-1782, 1783, 1798 ill. 1814).

Szintén Makó Pál írta az Elementa geometriae practicae in usum gymnasiorum et scholarum grammaticarum per Regnum Hungariae, et provincias eidem adnexas (Buda, 1778) c. tankönyvet.

Az alábbi két mű szerzője ismeretlen:

Elementa artis cogitandi in usum gymnasiorum et scholarum grammaticarum per Regnum Hungariae, et provincias eidem adnexas (Buda, 1778).

Faciliora physicae elementa in usum gymnasiorum per Regnum Hungariae, et provincias eidem adnexas (Buda, 1778).

A fent felsorolt művek például szolgálnak arra, hogy az 1777-es Ratio Educationis úgy rendelkezett, hogy az összes hazai iskolákban használatos hivatalosan előírt tankönyvek kiadásának monopóliuma a Budára helyezett egyetem nyomdájáé. [47]

Gáti István: A' természet históriája, mellyben az ásványoknak, plántáknak és állatoknak három világát magyar nyelven botsátja-ki Az első természetrajz tankönyvet a gimnáziumok és középszintű iskolatagozatok számára Gáti István írta: A' természet históriája, mellyben az ásványoknak, plántáknak és állatoknak három világát magyar nyelven botsátja-ki (2. kiad. Pozsony, 1798).

A' mechanikának rövid summája. Ford. németből a' S. Pataki Collégyiomban tanuló apróbb gyermekek' számára(Pozsony, 1798).

A Ratio Educationis úgy rendelkezett, hogy a népiskolákban a tanulók anyanyelvének nyelvtanát tanítani kell. Ennek a rendelkezésnek a részeként készült el a Magyar grammatica, vagy-is haza nyelvnek gyükeres meg-tanulására való intézet ugyan a' magyar nemzeti oskolák számára című könyv (Buda, 1781).

[Fel]

[10]: Szénássy Barna: A magyarországi matematika története. Akadémiai K., 1970. p. 351.

[Fel]

[11]: Mátrainé Zemplén Jolán: A magyarországi fizika története a XVIII. században. Akadémiai K., 1964. p. 80.

[Fel]

[12]: Szénássy Barna: A magyarországi matematika története. Akadémiai K., 1970. p. 344.

[Fel]

[13]: Szénássy Barna: A magyarországi matematika története. Akadémiai K., 1970. p. 105.

[Fel]

[14]: Mátrainé Zemplén Jolán: A magyarországi fizika története a XVIII. században. Akadémiai K., 1964. p. 95.

[Fel]

[15]: Szénássy Barna: A magyarországi matematika története. Akadémiai K., 1970. p. 336.

[Fel]

[16]: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

[Fel]

[17]: Szénássy Barna: A magyarországi matematika története. Akadémiai K., 1970. p. 341.

[Fel]

[18]: Gábos Zoltán: Az erdélyi fizikusok hozzájárulása a magyar tudományhoz. In. : Fizikai Szemle 2000/4, p. 117. http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0004/gabos.html

[Fel]

[19]: Mátrainé Zemplén Jolán: A magyarországi fizika története a XVIII. században. Akadémiai K., 1964. p. 198.

[Fel]

[20]: Mátrainé Zemplén Jolán: A magyarországi fizika története a XVIII. században. Akadémiai K., 1964. p. 200.

[Fel]

[21]: Mátrainé Zemplén Jolán: A magyarországi fizika története a XVIII. században. Akadémiai K., 1964. p. 214.

[Fel]

[22]: Mátrainé Zemplén Jolán: A magyarországi fizika története a XVIII. században. Akadémiai K., 1964. p. 221.

[Fel]

[23]: Szénássy Barna: A magyarországi matematika története. Akadémiai K., 1970. p. 362.

[Fel]

[24]: Mátrainé Zemplén Jolán: A magyarországi fizika története a XVIII. században. Akadémiai K., 1964. p. 272.

[Fel]

[25]: Magyar életrajzi lexikon. In: http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09732/10115.htm

[Fel]

[26]: Mátrainé Zemplén Jolán: A magyarországi fizika története a XVIII. században. Akadémiai K., 1964. p. 259.

[Fel]

[27]: Mátrainé Zemplén Jolán: A magyarországi fizika története a XVIII. században. Akadémiai K., 1964. p. 260.

[Fel]

[28]: Szabadváry Ferenc - Szőkefalvi-Nagy Zoltán: A kémia története Magyarországon. Akadémiai K., 1972. p. 56.

[Fel]

[29]: Kabán Annamária: A magyar nyelvű tudományosság kezdete. In: http://kermagv.unitarius.com/magvetok/2004/2004_2/2004_2_kabanannamaria10.htm

[Fel]

[30]: ifj. Bartha Lajos: A magyar csillagászat történetéről. Gondolat, 1958. p. 133.

[Fel]

[31]: ifj. Bartha Lajos: A magyar csillagászat történetéről. Gondolat, 1958. p. 139.

[Fel]

[32]: Szabadváry Ferenc - Szőkefalvi-Nagy Zoltán: A kémia története Magyarországon. Akadémiai K., 1972. p. 68.

[Fel]

[33]: Szabadváry Ferenc - Szőkefalvi-Nagy Zoltán: A kémia története Magyarországon. Akadémiai K., 1972. p. 109.

[Fel]

[34]: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

[Fel]

[35]: Kádár Zoltán - Priszter Szaniszló: Az élővilág megismerésének kezdetei hazánkban. Akadémiai K., 1992. p. 82.

[Fel]

[36]: Szabadváry Ferenc - Szőkefalvi-Nagy Zoltán: A kémia története Magyarországon. Akadémiai K., 1972. p. 141.

[Fel]

[37]: Szabadváry Ferenc - Szőkefalvi-Nagy Zoltán: A kémia története Magyarországon. Akadémiai K., 1972. p. 149.

[Fel]

[38]: Mátrainé Zemplén Jolán: A magyarországi fizika története a XVIII. században. Akadémiai K., 1964. p. 123.

[Fel]

[39]: Mátrainé Zemplén Jolán: A magyarországi fizika története a XVIII. században. Akadémiai K., 1964. p. 310.

[Fel]

[40]: Szénássy Barna: A magyarországi matematika története. Akadémiai K., 1970. p. 364.

[Fel]

[41]: Kabán Annamária: A magyar nyelvű tudományosság kezdete. In: http://kermagv.unitarius.com/magvetok/2004/2004_2/2004_2_kabanannamaria10.htm

[Fel]

[42]: Az erdélyi magyar gazdasági gondolkodás múltjából. Kolozsvár 2001. p. 25.

[Fel]

[43]: http://mek.oszk.hu/01100/01149/html/pazmany.htm

[Fel]

[44]: Pogány György: A magyar könyvgyűjtő kalauza. Bp. Kiss József Kvk. 2005. p. 92.

[Fel]

[45]: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái

[Fel]

[46]: Fehér Katalin: Magyar nyelvű tankönyveink és a sajtó a 18-19. század fordulóján. In. Magyar Könyvszemle. 115. évf. 1999. 3. sz.

[Fel]

[47]: Fehér Katalin: Magyar nyelvű tankönyveink és a sajtó a 18-19. század fordulóján. In. Magyar Könyvszemle. 115. évf. 1999. 3. sz.