Sporttörténeti, egyetemtörténeti és társadalomtörténeti szempontból is értékes forrásgyűjtemény a műegyetemi sportegyesület iratanyaga.

A Műegyetemi Atlétikai és Football Club hazánk lepatinásabb sportegyesületei közé tartozik, számos olimpiai, világ- és kontinensbajnokot adott Magyarországnak. Elődegyesülete, a Műegyetemi Football Csapat (MFCs) 1897-ben alakult az ország második önálló egyetemi sportklubjaként.

A MAFC több mint 125 éves története során a különböző évfordulók nemcsak az addigi eredmények összegzésére, de történeti szintézisek megalkotására is lehetőséget adtak. Ilyen összefoglaló mű készült az 1997-ben ünnepelt centenáriumi évforduló alkalmából Nemesdaróczi István, a BME testnevelő tanára és Péterfalvi Lajos, a MAFC akkori elnöke tollából. A 110. születésnapra Hencsei Pál műegyetemi professzor, sporttörténész sok képpel illusztrált, reprezentatív kiállítású könyvet írt, amelynek bővített változatát tíz évvel később újra kiadták. Már az elsőként megjelentetett mű szerzői is hangsúlyozták: munkájukat nehezítette, hogy a háború alatt sok dokumentum és egyéb relikvia megsemmisült, ugyanakkor az egyesület műegyetemi beágyazottsága és az így kialakult személyes kapcsolatok segítették a hiányzó információk egy részének összegyűjtését. A MAFC jubileumi kiadványai kiváló forrásmunkák, de – értelemszerűen – csak rövid összegzést adhatnak, ahol a szerzőknek törekedniük kellett egyes sportágak története, a kiemelkedő sportolóegyéniségek életrajza és a tényszerűen felsorolható eredmények terjedelmi egyensúlyára. A BME Levéltárban őrzött dokumentumok azonban más perspektívák vizsgálatát is lehetővé teszik.

Az iratállomány három részre tagolódik: a klub elnökségi és közgyűlési ülések jegyzőkönyvei, az egyesület iktatott iratai, illetve a MAFC szakosztályok részletes történetét összefoglaló füzetek és jegyzetanyag. A teljes állomány alig 1,5 iratfolyóméter terjedelmű, mindössze 12 doboz mennyiségű.

A jegyzőkönyvek az egyesület 1926-1960 közötti működésének formális kereteit mutatják be. Az 1933-1972 között iktatott iratok az egyesületi mindennapok kiváló forrásai, beleértve a tagtoborzás és -felvétel ügyeit is. Különösen érdekes a Testnevelési Intézet töredékes iratanyaga 1947-48-ból, amely a második világháború utáni műegyetemi testnevelés rendelkezésére álló létesítmények, a gyakorlati felszerelések, a testnevelési személyzet és az általuk végzett gyakorlati és oktató testnevelési munka együtteséről szolgáltat információt. Szintén kiemelendő az 1956-ban és az azt követő években keletkezett iratok jelentősége, mivel ezek a forradalom és szabadságharc utáni egyesületi működésről adhatnak képet.

Az iratanyag különleges része Nemesdaróczi István rendszerezett gyűjteménye, amely a már említett könyvhöz végzett kutatásai során született meg és ajándékaként került a BME Levéltár állományába. A sporttörténész rendkívül alaposan gyűjtött minden, a MAFC történetére vonatkozó anyagot. A digitális eszközök elterjedése előtt ez levéltári és könyvtári gyűjtőmunkát, jegyzetelést és ezek rendszerezését jelentette. A hat doboz terjedelmű anyag nagy hányadát teszi ki a mintegy kéttucatnyi sportszakosztály és a MAFC részletes történetét bemutató könyv kézirata, és a hozzá csatolt jegyzetapparátus. Az atlétika vagy kézilabda mellett olyan sportok műegyetemi jelenlétéről is megtudhatunk információkat, mint a füleslabda, amelyet csak egy adott időszakban műveltek a Műegyetemen. A kutató az évköröket rendkívül alaposan megjelölte, emellett pontosan leírta, hogy az adott szakosztály történetét mekkora terjedelemben gépelte le és ebből mennyi került a végső szerkesztés során a kiadott egyesülettörténeti műbe.

Az iratanyag a raktári nyilvántartás alapján helyben kutatható. Jelenleg az ülésjegyzőkönyvek digitalizálásának előkészítése zajlik.