70 éve halt meg Jendrassik György (1898 – 1954) poszthumusz Széchenyi-díjas magyar gépészmérnök, akadémikus, feltaláló, aki a dízelmotorok és gázturbinák fejlesztése terén ért el kimagasló eredményeket.
Jendrassik György középiskoláit Budapesten a Horánszky utcai reálgimnáziumban, a mai Vörösmarty Mihály Gimnázium elődjében végezte, a matematika és a fizika terén különösen eredményesen. 1916-ban kezdte meg tanulmányait a Királyi József Műegyetem Gépészmérnöki Karán, majd ösztöndíjasként a berlini műszaki egyetemen – többek között – Einstein és Planck előadásait is látogatta. 1922-ben szerezte meg gépészmérnöki oklevelét, majd a Ganz és Társa – Danubius Villamossági- Gép- Waggon és Hajógyár Rt.-nál kapott munkát a „Tanulmányi Osztályon,” amely a fejlesztő és kísérletező részleg volt.
A fiatal kutató több értékes fejlesztői munka után a dízelmotorokkal kezdett el foglalkozni. 1927-ben készült el a Jm 130 típusjelű egyhengeres motor, amelyet számos többhengeres változat követett, amelyek stabil, vasúti járművek és hajó meghajtására is alkalmas gyártmányok voltak. 1927-ben hozták létre számára az önálló „Jendrassik Motorszerkesztési Osztályt”, amely egészen 1958 végéig fennált és évekkel a névadó halála után fejezte be működését. A Ganz-Jendrassik motoroknak köszönhetően kezdődött el a vasút motorizálása.
E motorokat az egész világon megismerték: a több nyelven beszélő mérnök szinte utazó nagykövete volt a gyárnak. A vállalati ranglétrán fokozatosan lépdelt előre: 1942-re vezérigazgatóvá nevezték ki.
Jendrassik György a Ganz Rt. mellett magánirodát is vezetett: itt végezte a rendkívül sikeres gázturbina-fejlesztései számára a termodinamikai számításokat. A világ első légcsavaros gázturbináját tervezte és építette meg. A kiváló mérnök és feltaláló élete során mintegy 60, jórészt motorfejlesztési szabadalmat nyújtott be.
A háború utáni politikai klíma nem kedvezett munkájának, így 1947-ben egy nyugati üzleti útjáról nem tért vissza, 1954-ben – a túlfeszített munka miatt – hunyt el.
Irathagyatékát, melyet a család adományozott, a BME Levéltár a BMEL XIV.416 fondba sorolva őrzi.
Az iratok nagyon változatosak. Jendrassik György életére vonatkozóan főként okmánymásolatok, valamint a biográfiát tartalmazó könyvek és a hozzájuk kapcsolódó feljegyzések, dokumentumok alkotják és egy egész cikkgyűjtemény alkotja. Különleges dokumentum a kiváló mérnöknek és a feltaláló életrajzírójának, Terplán Zénónak (1921-2002) és Jendrassik György unokaöccsének, Gyarmathy Györgynek a levelezése, melyben főként a feltaláló utolsó, emigrációban töltött korszakáról tudhatunk meg újdonságokat.
Külön egységet alkot a gázturbinával kapcsolatos dokumentáció, mely képeket, rajzokat, tervrajzok másolatait valamint egy pontos jegyzékkel ellátott diaképgyűjteményt tartalmaz. Találmányiról műszaki dokumentumok és a korabeli szakirodalmat tartalmazó cikkgyűjtemény áll az érdeklődők rendelkezésére.
Szintén önálló, rendszerezett egységet alkotnak a szabadalmi iratok. Jendrassik György élete végéig újításokon dolgozott, így egy különleges naperőművel, a „napgéppel” kapcsolatos sajátkezű feljegyzéseit is őrzi a levéltár.
Mivel Jendrassik György életműve összeforrott a Ganz vállalat működésével, a gyár történetét részletesen bemutató dokumentumok, feljegyzések, prospektusok is részét képezik a dokumentumgyűjteménynek.