A mellékhelyiségek üzemeltetési problémáiról szóló 150 éves rektori levél szeptember hónap dokumentuma.

A Műegyetem 19. századi történetén végigvonuló problémát jelentett, hogy a modernizálódó ország számára szükséges mérnökök képzése a krónikus helyhiány miatt nehézségekbe ütközött. Ezt az állapotot többféle módon kísérelték meg orvosolni: Ilosvay Lajos professzor emlékei szerint például előfordult, hogy a terem szűkössége miatt ugyanazt az előadást három alkalommal is meg kellett tartania, hogy minden vegyészhallgatója jegyzetelhessen.

Amikor 1871-ben a József Műegyetem megkapta az egyetemi rangot, a képviselőház egyben arról is határozott, hogy az 1867 óta Budán, több helyen működő intézményt Pestre kell költöztetni. A kultuszminiszter még ebben az évben bérelte ki Nagel Ármin terménykereskedő félig elkészült házát, ami akkoriban a Két Nyúl és a Csillag utca, ma a Lónyai és Gönczi Pál utca sarkán lévő épület és eredetileg lakóháznak tervezték. A Műegyetem 1872/73. tanéve már itt kezdődött, Sztoczek József rektor vezetésével. A későbbiekben – szintén a helyhiány miatt – újabb bérleményekben zajlott az oktatás. A Nagel-ház 1882-ig volt az egyetem otthona, amely innen a Múzeum körútra, majd végleges helyére, a lágymányosi campusra költözött. Az eredetileg öt éves bérleményre már a kezdetben ideiglenes megoldásként tekintettek az intézmény vezetői.

A Nagel-ház infrastruktúrája, mivel nem oktatásra tervezték, számos üzemeltetési kihívást jelentetett a gondnokságnak és az egyetem vezetőségének. Ennek bizonyítéka az a Conlegner Károly (1818-1892), az egyetem második rektora által írt levél, amely a piszoárok hibáját, valamint a bérleti díj ügyét tárgyalja. A levelet bemutatjuk és betűhív átírásban is közöljük.

 

BMEL VIII. 3c. 1208/1872-73. sz. irat

 

„Főméltóságú Magyar Királyi Vallás- és Közoktatási Ministerium!

A kir. József-műegyetem számára kibérelt Nagel-féle háznak tisztítása és a mennyire az intézetet illeti, javítása, a szünnapok alatt eszközöltetvén, e mellett elkerülhetetlenül szükségesnek mutatkozik, hogy az épületnek régiebb, az az két nyúl utczai részében lévő pissoirok kijavítassanak. Ezen helyek ugyanis oly hibásan vannak építve, hogy a folyadék a felsőbb emeletekről a padlózaton áthat és az alsóbb emeletre csepeg, minek következtében a gerendák a nedvességet magukba szíván, később rothadásnak lesznek kitéve, ez által pedig, ha a dolognak elég korán eleje nem vétetik, később tetemes költség, sőt veszély is előidézve.
Mély tisztelettel alulírt azon véleményben, hogy ezen helyek kijavításának nem csekély költsége (Hauszmann tanár előirányzata szerint 175 frt) az intézetet nem terhelheti, és a háztulajdonost illeti, ők Hauszmann tanár által e javítás szükségére figyelmeztette, de tagadó választ nyert, a háztulajdonos azt állítván, hogy ő csakis udvariasságból – mert arra kötelezve, szerinte, nem volt – alakította át saját költségén az említett helyiségeket és azoknak kijavíttatását magára nem vállalja.
Ily körülmények közt, miután a háztulajdonos fürdőre utazott, másrészt pedig a helyreigazítás több hetet veend igénybe, kötelességének tartja mély tisztelettel alulírt a dolog ezen állását a magas Ministerium kegyes tudomására hozni és alázattal esedezni utasításért az iránt: vajon a szóban forgó, nélkülözhetetlen javítások egyáltalában a magas kormány költségén fognak-e eszközöltetni, vagy azok kivihetése tekintetéből mely célszerű módozat veendő folyamatba.
Ezennel felhasználja a mély tisztelettel alulírt az alkalmat, a magas Ministerium kegyes figyelmét a Nagel-féle ház bérleti összege után fizetendő házbérkrajczárok ügyére is irányozni esedezni, hogy amennyiben ezen krajcárok fizetése az államot terhelné és e kötelezettség a bérszerződés 6-ik pontja alá nem esnék, ez ügyben az utalványozás által intézkedni méltóztatnék, – tisztelettel megjegyeztetvén, hogy Pest városa az előlegesen lerovandó évi házbérkrajzcár-összeg; nevezetesen 1314 frt.-ból a f[olyó]. é[v]. február 1-től számítva esedékessé vált 985 frt 50 kr-nak befizetését sürgeti.

Budapesten, 1873.iki augustus 23-án
Conlegner”

 

Az udvarias hangú, letisztázott levél két szaktekintély tudására alapozza kérését: Hauszmann Alajos, a későbbi lágymányosi campus tervezője, az építészdinasztia jeles képviselőjével, ifjabb Kauser Jánossal (1847-1925) karöltve egészítette ki és tette az oktatás számára célszerűbbé az épületet. A levélben említett régi rész kivitelezése viszont még a korábbi tervezők elképzelései alapján épültek meg. Conlenger pedig a számvitel és közgazdaságtan tapasztalt professzora volt: a bérleti díj kifizetésének súlyát jól érezte.

A helyhiány leküzdését és a korszerű épületgépészeti és szanitációs megoldásokat végül a lágymányosi campuson valósították meg, amely átadásakor az egyik legkorszerűbb egyetemi infrastruktúra volt Európában.

 

Modern piszoárok Ulrich B. J. osztrák kereskedő és gyáriparos híres épületgépészeti árjegyzékéből 1914-ből