Szolgálati táblázatának bemutatásával emlékezünk a Műegyetem jeles tudósára.
Kürschák József 1864. március 14-én egy budai iparoscsalád gyermekeként látott napvilágot. A középiskolában kitűnően tanult, 1881-ben pedig a Műegyetem „mennyiség- és természettanárt képző egyetemes osztályára” került. Kőnig Gyula (1849-1913) és Hunyady Jenő (1838-1889) különösen nagy hatással volt rá, előbbi bíztatására kutatásokba fogott és egyik első publikációja a parciális differenciálegyenletekről jelent meg.
1886-tól Rozsnyón, majd a budapesti V. kerületi reáliskolában volt középiskolai tanár. 1890-ben doktorált, majd a Műegyetem repetitora (magántanító) lett. 1896-ban rendkívüli, 1904-ben nyilvános rendes tanári kinevezést kapott.
Kürschák Józsefet 1987-ben az MTA levelező, 1914-ben rendes tagjává választotta, 1916 és 1918 között pedig a Műegyetem rektoraként tevékenykedett.
Kürschák József (1864-1933)
Nagy munkabírású oktatóként évekig tartotta az összes évfolyam analízis gyakorlatait. Nemzetközi tudományos pályafutása ellenére az tanítás egész életében lényeges terület marad: elhunytakor tanári generációk gyászolták a vizsgabizottságok fáradhatatlan tagját. Az Országos Közoktatási Tanács tagjaként hozzájárult a matematikatanítás korszerű tantervének kidolgozásához is, valamint fő szervezőként, a versenyfeladatok megírásában is közreműködött az érettségizők számára rendezett megmérettetéseken. Az 1894-től évenként sorra kerülő Eötvös matematikai versenyek 1949 óta Kürschák József nevét viselik.
A professzor nevezetes tanítványai közé tartozott Neumann János (1903-1957) és Kőnig Dénes (1884-1944).
Tudományos munkásságának fő területe az algebra és a számelmélet volt. Az 1910-es években nemzetközi elismerést hozott számára a rendezett számtestekre vonatkozó értékeléselmélete. Nevéhez fűződik az additív számelmélet egyik nevezetes problémaköre, a Waring-sejtés Hilbert-féle bizonyításának egyszerűsítése.
A geometria elméleti alapjainak fejlesztéséhez is hozzájárult. Bemutatta, hogy a körző használatának voltaképpeni célja nem a körvonal húzása, hanem egy szakaszhossz átvitele, és bebizonyította, hogy az euklideszi szerkesztésekben a változtatható nyílású körző helyettesíthető rögzített terpeszűvel. Kimutatta, hogy egy adott szakasszal egyenlő hosszúságú szakasz szerkesztéséhez elegendő egy ún. egységátrakó etalon is. Kürschák eljárására később Hilbert is hivatkozott.
A jeles tudósra a levéltárunkban őrzött szolgálati táblája bemutatásával emlékezünk meg, ezt választottuk a márciusi hónap dokumentumának.
A szolgálati és minősítési táblázatok különösen fontos forrásai a biográfia és genealógia tudományának. Főként az állami szolgálatban lévő személyek – fegyveres testületek tagjai, vasutasok, tanárok, közalkalmazottak stb. – végzettségéről, tevékenységéről és egy adott munkahelyen töltött idejükről tudhatunk meg pontos információkat. Feltüntetik rajta az adott időpontban a személyre vonatkozó fizetési osztályt, a lehetséges korpótlékokat és minden, az állami szolgálat során fontosnak tartott információt, amelyeket az évek során frissítenek is.
Kürschák Józsefnek kétféle táblázatát őrzi a BME Levéltára a BMEL XV. 605/d. jelzeten: a tényleges szolgálati időre, valamint az oktatói tevékenységére vonatkozókat. Utóbbi esetében még halálozásának pontos időpontját is feltüntette a precíz adminisztrátor: „meghalt 1933 III. 26-án este 10 órakor.”
Kürschák József tanári pályafutására vonatkozó adatok
A fizetési osztályát mutató információk
A szolgálati időre vonatkozó adatok összegzése a másik nyomtatványon