Ugrás a tartalomra
2020. 06. 18.

A koronavírus-járványhoz kapcsolódó dokumentumokat és személyes emlékeket gyűjtünk és várunk az egyetem szervezeti egységeitől és polgáraitól.

Az új koronavírus-járvány egy globális, mindenkit közvetlenül érintő 21. századi esemény, amelynek nemcsak az oktatásra és a munkavégzésre, hanem az egyetemi polgárok hétköznapi, ám mégsem mindennapi életére gyakorolt hatása is újszerű, tömeges, egyszóval történelmi (legutóbb az 1918-as spanyolnátha járvány kényszerítette egészségügyi okból bezárásra és az egyetemtől távolmaradásra elődeinket).

Hogyan lehet ilyen kivételes események emlékezetét megőrizni? A BME Levéltár elsősorban az egyetem hivatalos iratait gyűjti, őrzi és teszi kutathatóvá, ám emellett az egyetemi polgárok emlékeit, dokumentumait, személyes történeteit is archiváljuk (így olyan, az oktatók, hallgatók, munkatársak szemével érzékelt történelmi pillanatok is visszaidézhetők az itt őrzött személyes dokumentumok segítségével, mint a két világháború vagy az 1956-os forradalom).

A Levéltár az egyetem koronavírussal kapcsolatos hivatalos dokumentumainak nagy részét (pl. Koordinációs Bizottság határozatai, az oktatás és munkavégzés rendjével kapcsolatos új rendelkezések stb.) az egyetemi iratkezelési szabályozásoknak megfelelően hivatalból átveszi és megőrzi. Mivel ezek nem azonnal kerülnek be a levéltárba, az egyetemi honlapokon közzétett dokumentumokat, illetve híranyagokat már most rendszerezve archiváltuk, jelenleg több mint 150 dokumentum (szöveg-, illetve képfájl) található "virotékánkban".

Emellett a kortárs eseményekre adott válaszok személyes forrásait szintén mielőbb be kell gyűjteni, mielőtt azok elvesznek, ebben is elsődleges a levéltárak szerepe. A gondolatok, emlékek rögzítésének módja ebben az időszakban az egyetemi polgárokon múlik! Ezért szeretnénk ösztönözni a BME azon hallgatóit, oktatóit és munkatársait, öregdiákjait, akik valamilyen módon már eddig is dokumentálták személyes tapasztalataikat a koronavírus-járvány kitörése, valamint a veszélyhelyzet kihirdetése óta, hogy keressenek meg minket, ajánlják fel ezeket az egyetemi levéltárnak. Aki pedig kedvet érez hozzá, most, a veszélyhelyzet végén is megteheti gondolatai, tapasztalatai rögzítését. Vegyünk részt együtt e történelmi helyzet emlékeinek, nyomainak minél szélesebb spektrumú összegyűjtésében, megőrzésében!

 

Hogyan vehetek részt?
Jelenlegi és egykori egyetemi polgárként, egyetemi társaság alkalmazottjaként saját naplóbejegyzések, hangjegyzetek, közösségi média posztok, fotók és/vagy videók, vagy akár művészeti alkotások (vers, próza, rajz, festmény stb.), tárgyi emlékek BME Levéltár részére történő ajándékozásával. Arra is lehetőséget biztosítunk, ha valaki személyes interjú keretében mesélné el saját tapasztalatait (betartva a hatályos óvintézkedéseket).

Emellett várjuk a különböző egyetemi szervezeti egységek által készített saját tájékoztatókat, hírleveleket, honlapra, falra, ajtóra kitett felhívásokat, útmutatásokat stb. is!

Az alábbi témákhoz fűződő gondolatok és (digitális) emlékek körét várjuk elsősorban:
-    távoktatás és –tanulás
-    az otthonról végzett munka
-    a szakmai és tudományos életre gyakorolt hatások
-    az egyetemi szolgáltatások változása
-    a mindennapi élet ritmusának és tereinek változásai, beleértve a vidéki hallgatók hazaköltözésével kapcsolatos változásokat
-    a kapcsolattartás változásai (egyetemi, családi, baráti)
-    a karantén, illetve korlátozások egyéb életmódbeli következményei, új helyzetek megélése

 

BMEL_covid-19_HSZ.jpg

Az egyik első beküldött fotó: komáromi hídterhelési próba maszkban, 2020. május 16. (Építőmérnöki Kar Hidak és Szerkezetek Tanszék)

 

Hogyan adhatom át a dokumentumokat?

Egykori és jelenlegi egyetemi polgárként:
a) legegyszerűbben az erre a célra létrehozott intézményi Microsoft Forms űrlap segítségével;
b) a BME Levéltár e-mail címére küldve (leveltar@bme.hu);
c) nyomtatásban a BME Levéltár postacímére (1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3.) küldve.
E-mailben, postai úton történő átadáshoz kérjük, csatolja a minta szerinti, aláírt nyilatkozatát is.
d) a nyitást követően személyesen a BME Levéltárban (1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. K épület fsz. 19.).

Az elektronikus úton érkező felajánlások megérkezését a Levéltár elektronikus úton késedelem nélkül visszaigazolja. A felajánlott magániratról a Levéltár átvételi elismervényt állít ki, és elektronikusan vagy postai úton megküldi a beküldő részére. A Levéltár a beküldő nyilatkozatát és az átvételi elismervényt rögzíti (iktatja).

Egyetemi szervezeti egységek képviseletében:
a) a BME Levéltár e-mail címére küldve (leveltar@bme.hu);
b) nyomtatásban a Levéltárnak történő átadással (K épület fsz. 19.)

Ki láthatja, használhatja a beküldött dokumentumokat, emlékeket?
Ezt a beküldő/adományozó dönti el. Ők a tulajdonukban lévő, a Levéltár számára felajánlott anyagok és gyűjtemények őrzésével és felhasználásával kapcsolatos rendelkezéseket tehetnek. Kiköthetik pl. hogy a kutatási szabályzattól eltérően csak az ő külön engedélyükkel vagy csak meghatározott idő lejárta után ismerhető meg, illetve használható fel az átadott anyag tartalma.
Külön rendelkezés hiányában az átadott iratanyag hozzáférhetősége a Levéltár kutatási szabályzata szerint alakul.

A publikálható dokumentumok hol lesznek elérhetők?
A beküldött dokumentumokat a Levéltárban használt szakmai archiválási alapelvek szerint rendezzük, metaadatokkal látjuk el. Ezt követően a – a beküldő rendelkezése szerint - publikálható és általunk válogatott anyagokat a Műegyetem Topotéka oldalon tesszük közzé. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem által a Kreatív Európa Program keretén belül létrehozott online helytörténeti gyűjtemény olyan képeket, nyomtatványokat, iratokat, filmeket és hanganyagokat tárol, amelyek felidézik Egyetemünk jelenét és múltját az egykori és jelenlegi egyetemi polgárok számára, valamint megőrzik és továbbadják azt a következő generációknak is.

 

Végül egy kis kitekintést követően megállapítható, hogy a világ legjelentősebb egyetemei (Oxford, Cambridge, Caltech, Yale, MIT, Harvard, Stanford) mellé csatlakoztunk a kezdeményezéssel (az egyetemek nevére kattintva az ottani "Covid-archívumok" tekinthetők meg). Az egyetemi levéltárosok világszerte felismerték annak jelentőségét, hogy közösségük, intézményük történetének e különleges időszakát proaktívan és minél teljesebb módon megörökítsék az utókornak, azaz már a jelenben a jövőre gondolva.