Amikor március 15. nemzeti ünnep lett. A hónap dokumentumával az 1927-es műegyetemi megemlékezést idézzük fel.
A forradalom és szabadságharc leverése után tilos volt mindenfajta megemlékezés, amelyeket az 1867-es kiegyezést követően az uralkodó és a kormányzat már megtűrt.
Az 50. évfordulón Kossuth Ferenc (Kossuth fia) vetette fel elsőként március 15-e nemzeti ünneppé nyilvánítását, ám kompromisszumos megoldásként végül az 1848-as törvények király általi szentesítésének napját, azaz április 11-ét fogadták el ünnepnapként. Míg a hivatalos megemlékezések ezen a napon történtek, az ellenzéki politikai erők március 15-én tartották meg az ünnepet. Az egyetemi ifjúság felvonulása általában az Egyetem téren kezdődött és a Vigadóban tartott ünnepséggel végződött.
Március 15-e végül 1927-ben vált nemzeti ünneppé. A műegyetemisták ebben az évben is a két világháború között működött műegyetemi bajtársi egyesület, a Hungária Magyar Technikusok Egyesülete szervezésében ünnepeltek, ráadásul 1927-ben az összes ilyen szervezet tagjai számára ők rendezték meg az emlékünnepséget.
A különböző egyetemek bajtársi egyesületei az immár nemzeti ünnepnapon délelőtt fél 10-kor gyülekeztek az Egyetem téren és a környező utcákban zászlóik alatt, majd a Szabadság térre vonultak (a központi állami rendezvényeket az 1920-30-as években nem a Múzeumkertben, hanem itt tartották). A téren hazafias beszédek elhangzását követően megkoszorúzták az elszakított területek szobrait. 11 órakor kezdődött a Vigadó nagytermében az egyetemisták emlékműsora, amelyben részt vett a műegyetemi énekkar is. A műsorban a Felszállott a páva című népdalt, valamint Bánk bán Bordal-át is előadták.
A hónap dokumentuma erre emlékezve egy fotó, amely a levéltárunkban található énekkari naplók egyikéből származik (a naplókat Ardai Géza, a Műegyetemi Énekkar alelnöke írta). A fotón az énekkari tagok egy csoportja látható az egyetemi ifjúság felvonulásán a Szabadság téren 1927. március 15-én.
Emellett szeretnénk az olvasók figyelmébe ajánlani az Egyetemtörténeti Füzetek Márciusi mérnökifjak című számát, amelyből további érdekességek derülnek ki a műegyetemi ifjúság 1848-as szereplésével, és a későbbi korok ünnepségeivel kapcsolatban. A kiadvány a K épületben vagy a Könyvtár aulájában is megtalálható.