Ugrás a tartalomra

Digitalizálás

Az egyetem különböző vezetőtestületi jegyzőkönyvei alkotják digitalizálási programunk jelentős részét. A kiemelkedő forrásértékkel bíró dokumentumok többszöri pályázati forrás, illetve saját erőforrások eredményeképpen online kutathatók, az Egyetemi Évkönyvek és az Egyetemi Értesítők digitalizált változatával együtt.

Jelenleg az alábbi gyűjtemények érhetők el a Hungaricana Közgyűjteményi Portálon:

  • a Királyi József Műegyetem 1903-1934 közötti rektori tanácsülési jegyzőkönyvei
  • az 1934-1949 között működött József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi, rektori, kari tanácsi és gazdasági bizottsági jegyzőkönyvei, valamint a II. világháború utáni Újjáépítési Bizottság jegyzőkönyvei
  • a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) 1949-1991 közötti egyetemi és rektori tanácsi jegyzőkönyvei
  • az 1952-1967 között működött Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem (ÉKME) egyetemi és rektori tanácsülési jegyzőkönyvei
  • az 1947-1951 között működött Állami Műszaki Főiskola igazgatósági tanácsülési jegyzőkönyvei (ebben az intézményben indult meg az esti mérnökképzés a második világháború után, feladatát később a Műegyetem vette át)
  • a Gépészmérnöki Osztály, majd Kar 1876-1962 közötti tanácsülési jegyzőkönyvei
  • a Vegyészeti és Egyetemes Osztály (később Vegyészmérnöki Osztály, majd Kar) 1882-1950 közötti tanácsülési jegyzőkönyvei
  • 1934-2003 közötti Egyetemi Évkönyvek
  • 1981-1991 közötti Egyetemi Értesítők

A digitalizálási programunk további fontos elemei a hallgatói és iratnyilvántartásokhoz kapcsolódnak. A Levéltárban őrzött hallgatói törzskönyvekhez készült betűrendes névmutatók belső segédletként elérhetők elektronikusan, ezzel gyorsítva fel az adatszolgáltatást. Emellett elkészült az 1782-2000 között végzettek névjegyzékeinek digitalizálása is, amelyből terveink szerint adatbázis készül.

Az iratok gyors visszakereshetőségét szolgáló, az iktatással párhuzamosan készült betűrendes név- és tárgymutatók szintén digitalizálásra kerültek, jelenleg a Rektori Hivatalban keletkezett iratok 1918-tól, azaz a legkorábban fennmaradt mutatókönyvektől az 1989-es évig online is használhatók. A projekt a dékáni hivatali iratok mutatókönyveire terjed ki a következő fázisban.

A BME pártszervezeteinek iratai a Rákosi-rendszertől egészen a rendszerváltozásig Budapest Főváros Levéltára őrzésében vannak, ahová a budapesti pártközpontból kerültek be. A BME különleges jelentőséggel bírt Budapest szocialista kori történetében (beleértve az 1956-os forradalom és szabadságharcot is): tudományos és társadalmi jelentősége megkérdőjelezhetetlen, a felső szintű műszaki képzés fellegvára, hallgatói létszáma alapján hatalmas közösség formálója mind a mai napig. A BME pártiratainak mennyisége körülbelül 230 ezer oldalra tehető, az állomány rendezése, jegyzékelése, majd digitalizálása 2016-2018 között két ütemben zajlott. A BFL és a BME Levéltár közös projektje eredményeképpen – a vonatkozó jogszabályok szerint – már a Műegyetemen is biztosított a kutatás a digitalizált iratanyagban.

Trianon és a magyar felsőoktatás

A VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár számos egyetemi levéltárral és több felsőoktatási intézménnyel együttműködésben 2017 nyarán indított egy négy évig tartó, Trianon magyar felsőoktatásra gyakorolt hatását, illetve az 1920-as numerus clausus törvény megszületését és következményeit vizsgáló  projektet. A BME Levéltár a korszakra vonatkozó forrásfeltárással és hallgatói adatbázis-építéssel, valamint konferencia-előadások tartásával és tanulmányok megírásával vesz részt a tudományos programban.

Az együttműködés során megvalósult publikációk:

  • A felvételi korlátozás kérdései a Műegyetemen 1918–1920-ban (megjelent: Trianon és a magyar felsőoktatás I. kötet. Veritas Történetkutató Intézet, Bp. 2018)
  • „Úgy vettünk részt a verekedésben, hogy megvertek bennünket.”  A numerus clausus törvény módosításával összefüggő megmozdulások és fegyelmi ügyek a Műegyetemen (megjelent: Trianon és a magyar felsőoktatás II. kötet. Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár, Bp. 2020)
  • "Micsoda stációkat ért meg az élete!" Egy építészmérnök életútja Trianontól a MEZŐTERV-ig (megjelent: Trianon és a magyar felsőoktatás IV. kötet. Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár, Bp. 2021)

Műegyetem Topotéka

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem által a Kreatív Európa Program keretén belül létrehozott online helytörténeti gyűjtemény olyan képeket, nyomtatványokat, iratokat, filmeket és hanganyagokat tárol, amelyek felidézik az egyetem múltját az egykori és jelenlegi egyetemi polgárok számára, valamint megőrzik és továbbadják azt a következő generációknak is.

A Levéltár gondozásában épülő Topotéka rendszerén keresztül minden érdeklődő számára térítésmentesen, szakszerűen rendezve hozzáférhetővé tesszük a BME különböző intézményeiben, közösségeinél és magánkézben őrzött dokumentumokat. A Műegyetem Topotéka elérhetősége

Műegyetem Virotéka

Az új koronavírus-járvány egy globális, mindenkit közvetlenül érintő 21. századi esemény, amelynek nemcsak az oktatásra és a munkavégzésre, hanem az egyetemi polgárok hétköznapi, ám mégsem mindennapi életére gyakorolt hatása is újszerű, tömeges, egyszóval történelmi. Ezért a Levéltár a koronavírus-járványhoz kapcsolódó dokumentumokat és személyes emlékeket gyűjti és várja az egyetem szervezeti egységeitől és polgáraitól.

Az egyetem koronavírussal kapcsolatos hivatalos dokumentumainak nagy részét az egyetemi iratkezelési szabályozásoknak megfelelően a Levéltár hivatalból átveszi és megőrzi. Mivel ezek nem azonnal kerülnek be, az egyetemi honlapokon közzétett dokumentumokat, illetve híranyagokat már most rendszerezve archiváljuk. Emellett a kortárs eseményekre adott válaszok személyes forrásait szintén mielőbb be kell gyűjteni, mielőtt azok elvesznek, ebben is elsődleges a levéltárak szerepe. A gondolatok, emlékek rögzítésének módja ebben az időszakban az egyetemi polgárokon múlik! Várjuk jelenlegi és egykori egyetemi polgárok jelentkezését, felajánlásait alábbi formákban: saját naplóbejegyzések, hangjegyzetek, közösségi média posztok, fotók és/vagy videók, vagy akár művészeti alkotások (vers, próza, rajz, festmény), tárgyi emlékek stb.

Mérnöklányok a családban

Rendhagyó kezdeményezéssel bővíti pályaorientációs tevékenységét a BME, ennek keretében nemcsak a pályaválasztás motivációira, de akár generációkra kiterjedő műegyetemi kapcsolódásra is fény derülhet azoknak a középiskolás lányoknak a segítségével, akik vállalják, hogy leülnek mérnök anyukájukkal, nagymamájukkal és beszélgetnek velük. A szövegesen vagy videóformátumban rögzített, összefoglalt beszélgetéseket a mernoklanyok@m365.bme.hu címre várjuk folyamatosan. Ezzel együtt az itt végzett mérnök hölgyek műegyetemi életükkel kapcsolatos emlékeit, fotóit, dokumentumait is várjuk levéltári megőrzésre és hasznosításra, akár eredetiben, akár digitális formában történő felajánlásként. A felhívásról szóló részletek itt érhetők el.

Pályázati projektek

A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megvalósuló pályázati programjaink beszámolói itt érhetők el.