Ugrás a tartalomra

Digitalizálás

Az egyetem különböző vezetőtestületi jegyzőkönyvei alkotják digitalizálási programunk jelentős részét. A kiemelkedő forrásértékkel bíró dokumentumok többszöri pályázati forrás, illetve saját erőforrások eredményeképpen online kutathatók, az Egyetemi Évkönyvek és az Egyetemi Értesítők digitalizált változatával együtt.

Jelenleg az alábbi gyűjtemények érhetők el a Hungaricana Közgyűjteményi Portálon:

  • az 1934-1949 között működött József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi, rektori, kari tanácsi és gazdasági bizottsági jegyzőkönyvei, valamint a II. világháború utáni Újjáépítési Bizottság jegyzőkönyvei
  • a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) 1949-1991 közötti egyetemi tanácsi jegyzőkönyvei
  • a BME 1949-1965 közötti rektori tanácsi jegyzőkönyvek
  • az 1952-1967 között működött Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem (ÉKME) egyetemi és rektori tanácsülési jegyzőkönyvei
  • az 1947-1951 között működött Állami Műszaki Főiskola igazgatósági tanácsülési jegyzőkönyvei (ebben az intézményben indult meg az esti mérnökképzés a második világháború után, feladatát később a Műegyetem vette át)
  • a Gépészmérnöki Osztály, majd Kar 1876-1962 közötti tanácsülési jegyzőkönyvei
  • 1934-2003 közötti Egyetemi Évkönyvek
  • 1981-1991 közötti Egyetemi Értesítők

A digitalizálási programunk másik fontos eleme a hallgatói nyilvántartásokhoz kapcsolódik. A Levéltárban őrzött hallgatói törzskönyvekhez készült betűrendes névmutatók belső segédletként már elérhetők elektronikusan, ezzel gyorsítva fel az adatszolgáltatást. Emellett elkészült az 1782-2000 között végzettek névjegyzékeinek digitalizálása is, amelyből adatbázis készül.

A BME pártszervezeteinek iratai a Rákosi-rendszertől egészen a rendszerváltozásig Budapest Főváros Levéltára őrzésében vannak, ahová a budapesti pártközpontból kerültek be. A BME különleges jelentőséggel bírt Budapest szocialista kori történetében (beleértve az 1956-os forradalom és szabadságharcot is): tudományos és társadalmi jelentősége megkérdőjelezhetetlen, a felső szintű műszaki képzés fellegvára, hallgatói létszáma alapján hatalmas közösség formálója mind a mai napig.

A BME pártiratainak mennyisége körülbelül 230 ezer oldalra tehető, az állomány rendezése, jegyzékelése, majd digitalizálása 2016-2018 között két ütemben zajlott. A BFL és a BME Levéltár közös projektje eredményeképpen – a vonatkozó jogszabályok szerint – már a Műegyetemen is biztosítható a digitalizált iratanyagban a tudományos kutatás.

Trianon és és a magyar felsőoktatás

A VERITAS Történetkutató Intézet számos egyetemi levéltárral és több felsőoktatási intézménnyel együttműködésben 2017 nyarán indított egy négy évig tartó, Trianon magyar felsőoktatásra gyakorolt hatását, illetve az 1920-as numerus clausus törvény megszületését és következményeit vizsgáló  projektet. A BME Levéltár a korszakra vonatkozó forrásfeltárással és hallgatói adatbázis-építéssel, valamint konferencia-előadások tartásával és tanulmányok megírásával, illetve vesz részt a tudományos programban.

Műegyetem Topotéka

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem által a Kreatív Európa Program keretén belül létrehozott online helytörténeti gyűjtemény olyan képeket, nyomtatványokat, iratokat, filmeket és hanganyagokat tárol, amelyek felidézik az egyetem múltját az egykori és jelenlegi egyetemi polgárok számára, valamint megőrzik és továbbadják azt a következő generációknak is.

A Levéltár gondozásában épülő Topotéka rendszerén keresztül minden érdeklődő számára térítésmentesen, szakszerűen rendezve hozzáférhetővé tesszük a BME különböző intézményeiben, közösségeinél és magánkézben őrzött dokumentumokat.

A Műegyetem Topotéka elérhetősége

Pályázati projektek

A főként a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával megvalósuló pályázati programjaink beszámolói itt érhetők el.