Hartmann Gergely: Salgótarján modern építészete, 1945-1990
Kedves László Könyvműhelye, 2022

Megnézem a katalógusban >>

Salgótarján megkülönböztetett helyet foglal el a hazai és közép-európai építészettörténetben. Nem az 1950-es években, a Rákosi-korszak erőltetett iparosítási hullámában jött létre, mint Dunaújváros, vagy éppen Kazincbarcika. Különlegességét éppen az adja, hogy bár ebben az időszakban indult el az átalakulása, de lendületet és markáns karaktert a Kádár-korszakban kapott. Fejlődése a háború utáni évektől egészen a rendszerváltásig folytonos, és mint ilyen, 1945-1990 közötti építészettörténetünk egyfajta sűrűsödése, esszenciája. Éppen ezért azok számára, akiket érdekel ez az építészeti korszak, talán nincs is ennél tanulságosabb és érdekesebb város. "Salgótarján építése olyan, mint egy folytatásos építészeti regény" - írta 1976-ban a Magyar Építőművészetben Kubinszky Mihály építész, építészettörténész. Ennek az épített regénynek, megvalósult utópiának egy lenyomata ez az útikalauz. Az egyes épületek, mint a regények szereplői, önmaguk jogán is érvényes, sőt kivételes egyéniségek, de a történetet az egymással való kapcsolatuk, interakcióik jelentik. Ezeket a fő- és mellékszereplőket mutatja be ez a könyv. Magát a történetet pedig az olvasó személyesen élheti át igazán sétái során, miközben bejárja ezt a kivételes és sokrétű városépítészeti együttest.

Forrás

Laczkovics László építészete
Stádium Kiadó, 2022

Megnézem a katalógusban >>

Másoknak épített, nem magának. Épületei átölelik, belakják, tér-részek láncolatává formálják a külső teret, mely azután a belsőben is hasonlóan egymásba fonódó terekben folytatódik. Nem magasodnak környezetükfölé ikon módjára, és nem is sajátítják ki álságosan környezetük természeti szépségét a maguk dicsőségére. Nem mímelik a külső és belső tér kapcsolatára transzparens üvegfalak jól ismert hazugságaival és elkerülik a hivatalossá emelt népszínműépítészet negédesen anekdotázó andalító fordulatait. Keskeny, meredek mezsgye ez, kevesen merészkednek rá. (Pazár Béla építész)

Forrás

 Jankovics Norbert (szerk.): Veszprém város építészeti topográfiája
MMA Kiadó, 2022

Megnézem a katalógusban >>

A Veszprém város építészeti topográfiája egy reménybeli topográfiasorozat első kötete. A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) Kutatási Osztályának művészettörténészei, régészei és építészei által írt mű Veszprém építészetének vizsgálatát publikálja. A város épített örökségét, átalakulásainak történetét évek óta kutatják. Céljuk, hogy az építészetet kedvelő és az építészeti kérdésekre nyitott olvasónak új nézőpontot adjanak a település megismeréséhez. A mai épületállomány ugyan egyetlen rétegen jelenik meg a szemlélő számára, de mélyebbre ásva elmúlt történeti rétegek és idősíkok épített örökségének együttese is felsejlik. A gazdagon illusztrált könyv lapjain egyszerre mutatkozik meg a magyarországi építészet története, annak folyamatossága, értékei, ugyanakkor jól érzékelhetőek lesznek e történetnek csak Veszprémben meglévő sajátosságai is.

Forrás

Bordás Beáta: A kolozsvári Bánffy-palota
Polis Könyvkiadó, 2019

Megnézem a katalógusban >>

A kolozsvári Főtér keleti házsorán álló, késő barokk stílusú Bánffy-palota a város egyik legismertebb műemléke, amely művészettörténeti jelentősége mellett azért is fontos, mert az építése óta eltelt több mint 230 évben előkelő szerepet töltött be Erdély történetében, művelődési és társadalmi életében. Az 1774 és 1784 között gróf Bánffy György (1747–1822) által felépíttetett palota a korabeli művelődési és tudományos élet központjának számított, s e főnemesi rezidencia az idők folyamán volt már guberniumi székhely, magyar királyok szálláshelye és díszes fogadások színtere is, 1956 óta pedig a Kolozsvári Művészeti Múzeum székhelye.
Az épületről mind ez idáig nem készült átfogó, a szakma és a szélesebb közönség számára egyaránt izgalmas kiadvány, amely az újabb kutatásokat és megközelítéséket is összegezné. E hiány pótlására született meg ez a gazdagon illusztrált könyv, amely friss levéltári kutatások eredményeivel és korábban nem publikált archív felvételekkel bővíti a szakirodalom korábbi megállapításait.

Forrás

Farbaky Péter : A haza építőkövei
Bölcsészettudományi Kutatóközpont, 2022

Megnézem a katalógusban >>

Sisa József DSc, egyetemi tanár, professor emeritus, az MTA Művészettörténeti Intézetének volt igazgatója, a magyar művészettörténet-tudomány meghatározó személyisége idén ünnepli 70. születésnapját. Tiszteletére a Bölcsészettudományi Kutatóközpont ezt a gazdagon illusztrált ünnepi kötetet adja ki, amelyben negyven neves hazai és külföldi művészettörténész és építészettörténész tanulmánya olvasható a 19. századi építészettörténet köréből. Az írások felölelik a téma teljességét: a historizmus elméleti alapjaitól kezdve a korszak neves építészein és építészeti irodáin, a különféle 19. századi épülettípusokon (köz- és lakóépületek, templomok és kastélyok) és megbízóikon, valamint a műemlékvédelem problémáin és a historizmus nemzetközi összefüggésein keresztül a társművészetek, az ikonográfia és az ornamentika kérdéséig.

Forrás

Németh László Imre : Magyar emlékek római temploma
Szent István Társulat, 2022

Megnézem a katalógusban >>

Róma örök csodái ezer esztendeje kápráztatják el a magyar látogatót, hiszen az antikvitás, a kereszténység és a reneszánsz-barokk idők világhírű alkotásai és intézményei révén mindig e városon keresztül vezetett a magyarok egyik legfontosabb szellemi útja Európa felé. A szerző személyes érdeklődése ezzel a nagy összefüggéssel találkozott össze, amikor a Santo Stefano Rotondo épületének
grafikus ábrázolásai felkeltették a figyelmét. Kötetének két bevezető írása a templom, illetve ábrázolásainak történetét tekinti át, majd a metszetek sora következik, típusokba csoportosítva, és ezt követi zárásként a magyar emlékek bemutatása. A kötetet sok-sok csodálatos fotó, metszet illusztrálja. Alapos és hasznos áttekintést ad a fontosabb eseményekről, fordulatokról, az építmény mai képé kialakító történelmi viszontagságokról, s a mecénások szerencsés és néha kevésbé szerencsés döntéseiről.

Forrás

Wettstein Domonkos:  Balatoni építészet
Tarsoly Kiadó, 2022

Megnézem a katalógusban >>

„Hogyan építsünk a Balaton-parton?” – a két világháború közötti publikációkban egyre gyakrabban jelent meg a kérdés, majd a Balatoni Intéző Bizottság 1929-es megalapítása adta meg a lehetőséget először az egységes rendezésre és fejlesztésre. A tervezéstörténet fókuszában a hatvanas évek építészetét meghatározó Balatonkörnyéki Regionális Terv áll, amely 1965-ben elnyerte a Nemzetközi Építészszövetség (UIA) Abercrombie-díját. Az első regionális terv előzményeinek és a későbbi változások, torzulások megértéséhez azonban a tervezéstörténeti folyamatot tágabb időkeretben szükséges elemezni.

A könyv a Balaton-part huszadik századi építészetének történetéről szól. Elsősorban azokat a regionális szintű koncepciókat vizsgálja, amelyekkel a korabeli szakemberek, köztük Kotsis Iván, Farkas Tibor vagy Polónyi Károly a tóparti építészet problémáira megoldásokat kerestek. A minta- és típustervek elemzésén túl a rekreációs célú építészet jellegzetes funkciói illusztrálják a korszakos fejlesztéseket. A szezonális használatú vízparti strandok, kempingek, vendéglátóhelyek, valamint a nyaraló- és szállásépületek könnyed megformálásában a tervezők kísérletező mentalitása tükröződik. Invenciózus szerkezeti kialakításuk a Balaton-parti modern építészet védjegyévé vált. Bár a huszadik század örökségéből egyre kevesebb emlék marad fent, a köztudatban ma is meghatározó képként élnek ezek a szezonális karakterű vízparti épületek.

Forrás

Karácsony Rita: Hauszmann Alajos naplója
MMA Kiadó, 2022

Megnézem a katalógusban >>

Hauszmann Alajos (1847-1926) magyar építész naplójának második, kritikai kiadását tartja kezében az olvasó. Az első 1997-ben jelent meg a Gondolat Kiadónál, Dr. Seidl Ambrus, Hauszmann dédunokája szerkesztéseben. A napló több nézőpontból közelítve is releváns az érdeklődő számára. Egyrészt főbb vonalakban kirajzolódik belőle a hazai historizmus egyik legjelentősebb képviselőjének tervezői-oktatói munkássága, aki olyan impozáns megbízásokat nyert el pályája során, mint a budai királyi palota 1891-1905 közötti átépítése, a Kossuth téri Igazságügyi Palota vagy a nagykörúti New York-palota épületének megtervezése és művezetése. Feltérképezhetjük a neoreneszánsz építészetet propagáló műegyetemi professzor kapcsolati hálóját, és nem utolsósorban bepillantást nyerhetünk a dualizmus kori és két világháború közötti polgári értelmiség mindennapjaiba.
(Részlet a szerkesztők előszavából)

Forrás

Mednyánszky Miklós: Bányászati műemlékek
Terc Kiadó, 2022

Megnézem a katalógusban >>

Elsősorban a bányászat ipari műemlékeire koncentrál, de nem lehet említés nélkül hagyni a nem termelési célú olyan építményeket, épületeket sem, amelyek szintén a bányászathoz köthetők. Hazánkban jelenleg tucatnyi bányászati műemléket tartanak nyilván, amik között a mérnöki alkotás csúcsát jelentő vasbeton aknatornyot ugyanúgy találunk, mint egykori teljes bányaüzemet. Ezekről az épületekről, építményegyüttesekről – egy az 1980-as években pár száz példányban kiadott minikönyv kivételével – még nem jelent meg kiadvány magyar nyelven.

Napjainkban általános vélekedés, hogy a bányászat kárt okozó tevékenység, emiatt egyre jobban háttérbe szorul és megszűnik. Ennek következtében gyorsan elterjedt a társadalomban az iparág lenézése, lebecsülése és a bányászat elutasítása – amiben nagy szerepet játszottak a korábbi évtizedek termelési körülményei, elsősorban a foglalkozás veszélyessége, a nehéz, piszkos munka képe és a gyakori balesetek, tragédiák emléke.

A könyv nem titkolt célja az ipari műemlékek bemutatása mellett a bányászat társadalmi elismertségének és elfogadottságának növelése.

Forrás

A borsi Rákóczi-kastély
Teleki László Alapítvány, 2021

Megnézem a katalógusban >>

A borsi kastély, II. Rákóczi Ferenc fejedelem szülőhelye sok más kárpát-medencei főúri rezidenciához hasonlóan a 20. század végére leromlott, méltatlan állapotba került. A most befejezett felújítás során a kastélyban helyet kapott egy II. Rákóczi Ferencet és korát bemutató nagyszabású kiállítás, e mellett sor került az épület környezetének tájépítészeti rekonstrukciójára is. A borsi kastély helyreállításával egy olyan zarándokhely született, amely méltó módon állít emléket a magyar történelem kiemelkedő személyiségének, II. Rákóczi Ferencnek.

Forrás